Hírek

Godot Irodalmi Fesztivál

A GODOT Kortárs Kulturális Intézet rendezvénye a Fogasházban   A Godot Galéria (Godot Kulturális M?vésztámogató Kht.) 1999 januárjában jött létre azzal a céllal, hogy a nevében foglaltakhoz h?en, olyan intézményként m?ködjön, mely a felmerül? igényekhez alkalmazkodva minél többféle, a m?vészeket [… Tovább]

Egyéb

Ne szégyenkezzünk…

A vétkekben vajúdó világban élve, gyakran megesik, hogy nem tudunk védekezni a tettek ellen, amelyek szemünk íriszét bántják, és sokszor nem tudunk védekezni azon embergondolatok ellen sem, melyek ajkainkat mérgezik, ám kárpótol minket a felismerés, hogy mosolyoghatunk, alkothatunk, ölelhetünk is, [… Tovább]

Egyéb

Tél

*     Zord szelek fújnak fagyott jégsípokon, halott nótákat. A déli nap erőtlen sugarai még megpróbálják felolvasztani a vizeket, de a kisebb tocsogókat örökösnek tűnő jég börtönzi be. A nagy folyó hullámai még küzdenek a halálos dermedéssel, de, ha [… Tovább]

Vers

Gyűrött rongy

Vasalt a csend, penge a szó, titkon a szíved hallgatom. Dübörgő vágyban szomjazó elítélt vagyok ajkadon.   Rajtam reszkető béke leng, rajtad gyűrött rongyként harag. Mosolyba fojtott mérgeddel itatgatsz, hogy beléd haljak.

Vers

Oldás és kötés

Megragadtál, áldott Tigris, engem,szétmarcangolsz, nem eresztesz el.Hatalmad öléb?l igézlek védtelen: metszd el, irtsd ki azt a gyökeret,hasítsd fel legvégs? csomóját,a legkeményebb burkon áthatolj – zúzd össze minden csontomat,oldd magába azt a Lényeget,belülr?l izzon át a védhetetlen -, dermedten tekintetemben az [… Tovább]

Egyéb

nehe ZEN

  a legszelídebben kezdem a sorokat, és folyvást csak egy sort, mindig egyet, nincs rálátásom a másodikra, nem hogy az ennedikre – de teszem a dolgom szelíden; és tejfoggal születik minden eml?s gyermeke – tépje majd miszlikbe a füvet, vagy [… Tovább]

Vers

Élőhang

  Nem vagyok Bach, Buddha, Freud, Weber vagy Hegel, „Aham brahmásmi” Lélek vagyok, ahogy a Véda beszéli el. Nem ismer a tudomány, a vallás sem őrzi meg nevem, nem fél majd elveszíteni a világ, az idő tovább telik nélkülem. A [… Tovább]

Vers

Stáció

  A megálló megtelt, – mennyit vártam ott – láttam színváltó falán át, sátoroznak évszakok, vagy összebújva fáznak, láttam jó pár nyárnak verítéknyomát, porát aszályos napoknak, bottal sántikáló srácot, táncos tipegést, kemény s fáradt léptű bakancskoppanást, babát bugyoláló nőket, s [… Tovább]

Vers

Ezért

Az előző, “Mégis” című opuszom tézisének antitézise. (Szintézis egy hét múlva.)                                                                   Nem fenyeget, nem vádol,                                                             Szelíd üzenet e pár sor.                                                             Ne félj: földre nem terít.                                                             Csak utolér. Csak bekerít.   [… Tovább]

Vers

világoskék tér

(a kép) Ferdinánd Hodler – A kiválasztott     itt időzhetnék hol a hideg is értünk a spiritusz üresítő térben ima szállna kezem érintené a gondolatot s hol feldereng a napfény odalesnék napra nap három-a-szemem igézetében

Vers

Meggyfaág

Ha belegondolok, milyen találékonyak voltak nagyanyáink… Eszembe jutott, szegény nagyanyám, amint meggyfaágat nyes a tanyán. Gyerek voltam, féltem t?le, azt hittem sarkam vessz?zi el. Most már tudom, deres fejjel, ? sosem vert volna el. Bújtam akkor a szalmába, meg ne [… Tovább]

Novella

A média hatalma

majdnem beültem, hiszen mindegy, csak forró legyen!     tomboltunk, a gyertya lángja ráfeküdt a pohárra, de nem a konyak, nem a bor lángja csapott fel, combom rése tágulni kezdett, a nedvek cuppanósak, mint az anyatej els? édes cseppje, amelyben [… Tovább]