és akkor megvilágosultunk m?t?lámpa
Mottó: „a vízb?l kilépve
dermedten, ázva, fogaim
koccantak, és arcomba
csapott a szél, pofonütött
térít?n,”
Rózsa Ibolya: Még el sem mentél
magzatvizünkbe a szerelem vezetett
két árvuló testbe öltött lélek
kézen fogva testtájainkat szeretett
ahogy összekabátoltunk véled
várjuk még hogy megnyílatkozzon
az ajtó egyirányú utca végleg
iszapbirkózva egy hosszú alagúton
kopogtatás vad sóhaj megérted
és akkor megvilágosultunk m?t?lámpa
a napot a holdat szerelmet imitálta
nem csodálkozom hogy ázol-fázol
sehol a ringató víz fura érintkezések
öröknek szerelemnek otthonnak vélted
most eleged lett máris evilágból
Legutóbbi módosítás: 2010.11.28. @ 12:37 :: Radnai István
