a horizonton kövér halak úszkálnak komótosan egy kerti asztalra öreg óra támaszkodik számlapja mint a méz lassan csorog le és aritmiásan ütemezi a rövidülő időt egy horgász csípőjén hintázik a szél szőke fürtjei tetovált rózsára omlanak zsinórján a mélyhorog [… Tovább]
Payer Imre ââ?¬â?? Passz cím? versére sajátos válaszul. Készült Turczi István vezette Ã?Ârásm?vészeti szemináriumon, 2009. júliusában, Balatonszemesen. “Hogyan lehet jóvá tenni a rosszat?” Saját vérrel festeni a járdán? Vagy netán falhoz szögelni az ujjad? Fájdalmamban rejlik a tudásom. [… Tovább]
Szomorúan búcsúzom a nyártól… 🙁 H?vös az északi szél – vele száll el a nyár dideregveZúgva zenél, de e dallam már belesajdul a légbeFázik az alkony, s hozzábújik az esti sötéthezReszket az éjszaka is – hajtincse deres, mire ébred [… Tovább]
Gyermekvilágnyi menedékem, szeretetem koronás királyn?je, bánatok gyötörte arcú, sorsom a Mindenségbe szabadító láng: örök tartozásomért cserébe, aj, de el?zném szívedt?l a halált! Anyám, életem, drága szép Napom, mennyit szenvedtél! Értem kínokon át vonszoltad mindent-átérz? szívedet. Apám meghalt, jaj, [… Tovább]
Beszívott lélegzeted része egy parányi oxigén vagyok. Tested ereiben keringek, éltet? leveg?t adok. Ha nem érzed fojtogat, hosszú hiánya gyilkos. Sóhajok sora ébren tart, álmatlanság kínoz. Ha visszatartod, súlya nehéz nyomasztó lesz léte. Engedj ki, majd szívj be [… Tovább]
Ez a torony nem az a (7) Torony! Elébb a tornyot, a szélből emeltet valamennyi tisztázatlan termed a pókhálót a bolthajtások sarkaiba sosem gyúlt mécs füstjét a falakra hiányzó fegyverek derengő helyét a [… Tovább]
A Telegraph összegy?jtötte minden id?k legfontosabb fotóit, persze sok kimaradt. Az els? fénykép megjelenését hosszú kutatómunka el?zte meg Joseph Niépce m?helyében. Niépce fotós találmányát a Francia Akadémián jelentették be 1839-ben, kés?bb társával, Louis Daguerre-rel el?adást is tartott itt, [… Tovább]
A kapu zárva, lakatja rozsdás,nyitni próbálnám,de nem merem –– mögötte szunnyadrégi életem……lánc csikorogvahullana porba,metsz? zajávalkarcolná szívem… Most visszafojtom lélegzetem,ökölbe szorítomfagyos kezem,majd be is hunyomkönnyes szemem –– mert ha kinyílnaláthatnám újramit tett velemez az édesbús nagy szerelem…
Sötét volt. Ijeszt?n sötét. Ólomsúlyával rám nehezedett, és éreztem, ahogy egyre mélyebbre nyom az ágyban. Vastag volt, szinte vágni lehetett. Érzékeimet elkábította, testem megsz?nt létezni. Orrom beszívta a port, melyet a feledés hintett szét mindenütt. Lerakódott szép csendesen, az egyik [… Tovább]
8 Ádámok! Évák! Valakink valakije biztosan gyilkos, mert a torony ledőlt, s mi apránként feledjük gyarlóságaink. Gyertyák fényébe burkolóznunk nem szabad! Mondjunk egy imát, mert biztosan gyilkos valakink valakije, Ádámok, Évák. [… Tovább]
“Ti fiatalok csak csináljátok tovább” (Apáthy István) A XX. század nagyformátumú tanúja távozott körünkb?l: PROF. DR. SALLÓ ERVIN (1929 – 2009). A temesvári tudományosság, az erdélyi szellemi elit Hungarikuma voltál és maradsz emlékeinkben drága Professzor Úr! A középkor alkimistáinak [… Tovább]
* 1. Már a tényleges katonaidőm végefelé jártam, amikor is a főnököm behivatott magához megbeszélésre. A haverok hecceltek is, hogy valami különleges feladatot tartogat számomra. Nem voltam egy örömkatona, de ha valami feladatot rám bíztak, azt [… Tovább]
Megomlott, megromlott id?ben ugyan, miféle életet éljek? Romoljak meg végleg? Romoljak, omoljak szerteszéjjel? Hol a múlt? Egy öreg – akár magam, ha lennék – a kis kápolna el?tt (mir?l már írtam rég), aki fémdobozok gy?jtéséb?l él, hajnalrészegen motyogja: [… Tovább]
Legyen a hajnal tökéletes, sérülés nélküli táj. Mint egy öngyilkos kör, hogyha bezárul a részekb?l valami összeáll. Bejut a szívbe a vérágakon, a mindenség lüktet? ered?je. Vibrál, szétáramlik és átalakul, mint a kristály úgy mutatkozik meg. A halott így lesz [… Tovább]
Egy túlél? visszaemlékezései. Daily Mail (fordította: Nyemcsok Éva) El?ször állt a nyilvánosság elé egy brit n?, aki túlélte a 2001. szeptember 11-i terrortámadást. Christine Sweeting szerencsésen megmenekült. Egy évvel kés?bb visszautazott New York-ba, hogy a Ground Zeronál lerója tiszteletét [… Tovább]
Koosán Ildikó m?fordítása saját fotó Paul Verlaine/ 1844-1896/ Green Íme, gyümölcsök, virágok, lombok és ágak, szívem is velük, csak néked tartogatom. Fehér kezeiddel ne taszítsd el a vágyat, szép szemeidnek legyen ma kedves hódolatom. [… Tovább]
E cím természetesen krimit rejt, mit mást? Szóval izgalomban nem lesz hiány… …Nem az izgalom a fontos itt, hanem a szereplők pszichológiája. Időnként álljatok meg olvasás közben, s gondolkozzatok, ti mit tennétek a szereplők helyett azon információk tudatában, amellyel [… Tovább]
Történet a hetvenes évekből, rólunk, velünk, nektek.* 26. Rosszkedvű csütörtök van. Egész kicsit majrézok, egész kicsit ideges vagyok. Holnap sorozás. Egyedül lődörgök a folyosón, kezemben a matekkönyv. Készülök az utolsó órára. A nagypofájú Kancsár szegődik mellém. [… Tovább]
Tartalom másolása nem engedélyezett!