Havas Éva : A kapu zárva

A kapu zárva,
lakatja rozsdás,
nyitni próbálnám,
de nem merem –
– mögötte szunnyad
régi életem…
…lánc csikorogva
hullana porba,
metsz? zajával
karcolná szívem…

Most visszafojtom
lélegzetem,
ökölbe szorítom
fagyos kezem,
majd be is hunyom
könnyes szemem –
– mert ha kinyílna
láthatnám újra
mit tett velem
ez az édesbús
nagy szerelem…

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:58 :: Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))