Az els? fénykép megjelenését hosszú kutatómunka el?zte meg Joseph Niépce m?helyében. Niépce fotós találmányát a Francia Akadémián jelentették be 1839-ben, kés?bb társával, Louis Daguerre-rel el?adást is tartott itt, ezt tekintik a fényképészet hivatalos megszületésének. Ezüst-jodid és higany egymásra hatásából készült az els? fénykép, dagerrotípiának nevezték.
Roger Fentont tartják az els? háborús riporternek, ami ebb?l a képéb?l kevésbé derül ki, pedig 1855 májusától négy hónapig fotózta a krími harcokat. Több száz kilós felszerelését külön szekéren szállították.
Robert Capa 1936-ban készült híres képe A milicista halála. Valószín?leg mindenki ismeri, hiszen még tart a kiállítás a Ludwig Múzeumban. A fotó egy francia újságban jelent meg, és háborúellenes üzenete miatt lett világhír?. A kép eredetiségét néhányan megkérd?jelezték.
Nyolcvanezer ember halt meg az 1945-ös amerikai atomtámadásban Nagaszakiban és Hirosimában, amit az amerikai hadsereg szépen le is fotózott. A gombafelh?t mindenki felismeri.
A fehéreknek és a színesb?r?eknek külön mosdókagyló járt a szegregációs politika miatt, ami fontos jelképévé vált a változás szükségességének. A fotót Elliott Erwitt készítette 1950-ben, Észak-Carolinában.
Peter Leibling képe a szögesdrótot átugró katonáról szintén jelent?s szimbóluma a szabadságvágynak és a hidegháborúnak. Hans Conrad Schumann 1961-ben az életét kockáztatva ugrott át a kommunista oldalról Nyugat-Berlinbe.
A síró, visító gyerekek, a háttérben sétáló katonák képét a napalm sújtotta Dél-Vietnamban Nick Ut készítette 1972-ben. A történészek szerint ez a kép bizonyította az amerikai háború értelmetlenségét és borzalmait, emiatt indultak be a vietnami háború elleni tiltakozások.
Ezt a filmbe ill?, hihetetlen fotót, amin egy férfi négy tankkal néz szembe, a Tiananmen téren készítette Jeff Widener. A kommunistaellenes harc máig fontos, allegorikus fotója 1989-ben készült.
Kevin Carter képén egy szudáni gyerek bukik a földre, a háttérben kesely? várakozik. A fotó elkészítése után Carter nem segített a kisgyereknek, hanem magára hagyta a fert?zésekt?l félve, pedig hozzájuk közel ENSZ-tábor volt, ahol talán megmenthették volna. A New York Timesban megjelent kép Pulitzer-díjat kapott, de néhány hónappal kés?bb a fotós öngyilkos lett, mert nem bírta elviselni a támadásokat.
A sorozat utolsó darabja az Abu Ghraib börtönben készült 2004-ben, amikor a katonák a rabokat különböz? módszerekkel alázták meg. A fotó kikerülte után óriási botrány lett, Susan Sontag szerint „a fényképek mi vagyunk. Leképezik azt a politikát, amely erre a kormányzatra jellemz?, és a gyarmati uralom alapvet? züllöttségét”.
Forrás: index.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
