Vers

Hasonulás

Lazult, boldogtalan ikonnak hittelek. A lebukó fény csöndje hajadra omlott,  s melleden roskadt álomba.   Frivol éjszakák nyújtják a feneketlen ellipszist.      

Vers

Három röpke dal

Tavasz volt Apám, õszi esõ Anyám. Villámlok, ha tetszik, s vihart hozok reád. Nem tudod, hogy mit dobtál el: én voltam a Nyár…   Démonoknak éjszakáján csend-csendül a gyászharang. Ez a harag éjszakája. A gy?löletmámor felragad és kifordít és elrepít. [… Tovább]

Elbeszélés

Foglyok a hetediken

Vegyetek be egy andaxint… S amikor kezd hatni, d?ljetek hátra, s olvassátok el…       Jól jön néha az anya-anyós a háznál, f?leg, ha egyhetes a baba. Sok a tennivaló tapasztalat meg kevés, s bármennyire rózsás is az öreglány, [… Tovább]

Vers

Jó lenne

  Jó lenne madárnak lenni, csak repülni s magokat enni. Szeretnék felh?k közt szállni a csapatot ágon bevárni.   Jó lenne virágként nyílni, es?csepp vizéb?l inni. Szeretnék bogárként mászni, gyönge f?szálon hintázni.   Jó lenne patakként folyni, csobogó hangon kiszólni. [… Tovább]

Vers

A szeretet vége

Az els? utálat még a gyomoré,  csak azután a szív, a keletkez?.  Ahogy egy er?sebb kéz kiszakít   minket a szeretetb?l, és a pokol  elveszti végül a színeit.   Pedig mennyi ötlet   volt ebben   a szerelemben.  Mennyi kéj, mennyi féltés az ünnepi sebekben.  Mintha egész kedvünk valami  érzékeny szimmetriára lett volna bel?ve.  És most minden olyan lehangolódott trotli.   De ami nincs, az nem pusztulhatott hiába Cukrot dobunk a felhígult parákra,  hadd hordja  el csalásainkat a tél.    Kép: Miguel Barceló

Vers

Tömörség

    A tömörség erény. Mondom tömören.   Nyári zivatar nem jött oly er?vel, mint kései szerelem. Formáid leltározom, magzati p?rére öltöztetem öledben megbújó álmaid. Fülben elemzem a hangod, hintek a b?rre ezer apró csókot és cseppentek jelenedbe ambróziát.   [… Tovább]

Vers

Por és hamu

       Por és hamu az életed? Ha elmész, majd ezt kérdezed. Tudod, hogy más is lehetsz, hát tedd meg, amit megtehetsz.   Örök lét, ez vár majd téged, szárnyaid és aranyfények. Boldogság és nagy szeretet oltalmazza a lelkedet. [… Tovább]

Vers

Olvadozás

Szeretek kis praktikákat bedobni, ha szerelemr?l van szó, bár eddig igazán csak elméletben tettem. Persze van, amit már kipróbáltam. És bizonyíték. Nem ígéret. Tényleg használ. Csipp- csepp. Egy szerelmes szó. Aztán meg egy sunyin odalopott nyakcsók. Csipp-csepp. Olvad a hó. [… Tovább]

Vers

Figyelmeztetés!

Fel fogják ébreszteni Az alvó Óriást, Ki majd ha eszmél, Megállítja a mutatót az Órán; Ne tovább, te parázna!   S míg a láncait lerázza, Az összes id?mér? Elt?nik a föld színér?l, Ott marad a világ csupaszon, Id? nélkül.   [… Tovább]

Vers

5 perc

    Akár a teremtés után, úgy pihengetek. Minden délutánra megteremtelek. Én rozsdás kispadon ülök, te buszra várva állsz, kiköpött maghéjak között fizetek érted átalányt. A Nap kegyes, felhő sem zavarja benned létemet, kiszámíthatóvá válik minden mozdulat, amikor hétköznaponként négy tíz [… Tovább]

Humor

Színe és visszája (2)

Kedvez?en fogadták az olvasók az el?z? összeállítást, amely irodalmi kritikák, kommentek és vélemények kis görbe tükre volt. Ezért folytatom, most a kétes érték? dicséretekr?l kajánkodok. Mindenki szereti, ha megdicsérik valami okból, valamiért. Vannak azonban dicséretek, amelyeknek nem csak színe, de [… Tovább]

Egyéb

Ölelje át!

(egy pillantás a tünetek mögé…) *     A rendelő előtt terepjáró fékezett. Jajgató fiatalasszonyt támogatott be férje. Utána tódult aggódó népes családja.    — Jaj a karom, jaj a vállam! Megbénultam! Mozdítani sem bírom! Jaj, jaj!    Így jajveszékelt, [… Tovább]

Egyéb

Húzd be!

  – Húzd be a hasad! – mondom nevetve. Mire ? úgy néz rám, mintha legalábbis kést döftem volna belé.   – Kövér vagyok? – kérdezi. Csak legyintek. Ezt nem gondolhatja komolyan. El?ttem volt kiszemeltje jön.   – Húzd be [… Tovább]

Kisregény

CIKÁ-PATI / Huszadik fejezet

Történet a hetvenes évekből, rólunk, velünk, nektek.* 20.     Osztályunk közösségi életében sorsdöntő nap ez a mai. Az ilyen és ehhez hasonló események kovácsolnak igazi egységet és szüntetik meg a kétséget. Először azt hittük, hogy káprázik a szemünk, vagy [… Tovább]

Vers

Tün? eszmélet

…darabokra repedezve,apró részeire esve,talpam alól tünik, foszlik öntudatom biztos kérge,porrá hullik mi volt eddigtámaszom a végtelenbe –– eszméletem pereménbúcsút int már a remény,s én is hullok le a mélybe,szállingózok lejjebb egyre,elmerengve és kerengvemint egy könny? tollpihe– van még aki észrevesz?éber [… Tovább]

Vers

A nyár utóízei

…levelenként hullik előttünk a lomb   1.   Savanyú szeptember, a nyár elvetélt, kihűlt gólyafészket ráncigál a szél, indiánfák között kísértet szorong, levelenként hullik előttünk a lomb.   2.   Megint az ez évi költségvetés készül, kiárusítanak, s felemelnek végül, [… Tovább]