„Io nacqui a debellar tre mali estremi;
tirannide, sofismi, ipocrisia …
Carestie, guerre, pesti, invidia, inganno,
ingiustizia, lussuria, accidia, segno,
tutti a que’ tre gran mali sottostanno
d’ignoranza, radice e fomento hanno.
(Campanella, da Delle radici de’ gran mali del mondo)
„Arra születtem, hogy három szörnyet gy?zzek le:
zsarnokság, álokoskodás és alakoskodás ez…
gazdagság, háborúk, pestis, irigység, csalás,
igaztalanság, restség és paráznaság
nyomukban jár: legy?zöm mindegyiket,
bajaink gyökere gyermeki tudatlanság.”
(Campanella: A világ bajainak három gyökerér?l)
A reneszánsz az antik kultúra újjászületése, igazából a török el?l Itáliába menekült görög tudósok révén indult meg. Ez kezdetben az antik alkotások formáinak, m?vészi tökéletesség? kifejezéseinek felújításában állott, és azt természetszer?en követte az antik világfelfogás, létszemlélet újjászületése.
A reneszánsz-humanista filozófusok, természettudósok az ókoriaknál tájékozódtak, természetfeletti hitük fogytán, és emberi önbizalmuk n?ttén. Az egyetemek mellett – hol még mindig a septem artes liberales uralkodott – a szabad m?vel?dést biztosító akadémiák vonzották magukhoz a tudós világot Firenzében épp úgy, mint Nápolyban. A humanista világszemlélet közvetlenül a skolasztika örökösen Istent keres?, medd?nek t?n? egyoldalúsága ellen irányult. Hihetetlenül új, langyos tavaszi szell?k lengedeztek f?ként Itáliában, de hovatovább egész Európában.
Amikor azonban Giovan Domenico Tommaso Campanella 1568. szeptember ötödikén megszületett az itáliai reneszánsz már a véget jelent? válságba jutott. E hanyatlás Itália gazdasági hanyatlásával, széttagoltságával, politikai változásaival függött össze, valamint a katolicizmus újjáéledése nyomán igen meger?söd? Szent Inkvizíció tevékenységével: az utóbbi volt dönt?bb befolyással Campanella életére. Ami az inkvizíció m?ködését illeti, talán elég utalni néhány jelent?sebb reneszánsz elmével szembeni fellépésre: Carnasecchi kivégzése 1567-ben, Giordano Bruno megégetése 1600 virágvasárnapján, Lucilio Vanini kivégzése 1617-ben, vagy Galileo Galilei üldözése.
Amikor Tommaso Campanella 1568. szeptember ötödikén a calabriai Stilo városkában megszületett, senki sem gondolta volna, hogy a szegény cipész fia válik a seicento els? éveinek legnagyobb filozófusává. Hisz szülei anyagi helyzete miatt még tanulni is csak úgy tudott, hogy belépett a dominikánus rendbe. E tanulmányai során leginkább a humanista filozófia és természettudomány érdekelte, így többek közt az újplatonisták – leginkább Pico della Mirandola – gondolatai vonzották.
Pico della Mirandola
Ám épp e lázas gondolatok voltak azok, melyek egyre nagyobb feszültséget keltettek közte és a rend vezet?i között, és ez 1591-ben a renddel való szakításhoz vezetett. Ezt követ?en fogta perbe el?ször a Szent Inkvizíció, de ezúttal még -1593-ban – a vádak alól felmentették.
Felmentés ide, felmentés oda, célszer?bbnek látta, hogy elhagyja szül?földjét, és nagy vándorlásba kezdett Itália szerte: eljutott Firenzébe, Rómába, Bolognába, Padovába.
Ez id? tájt ismerkedett meg Galileivel, ki igen nagy hatással volt rá.
Ismételten letartóztatták, de pártfogóinak befolyása újra megmentette.
Miután szabadon engedték, kezdte hirdetni próféciáit, melyek az általa is megjövendölt, 1600-ban bekövetkez? világvégére alapozódtak. Emellett szónoklatai a dél-itáliai spanyol uralom ellen is irányultak, szervezkedni kezdett annak megdöntésére. Mozgalmát elárulták, és 1599. november 8 -án Nápolyban letartóztatták, és – immár harmadszor – az Inkvizíció elé idézték. A halálos ítéletet csak úgy tudta elkerülni, hogy ?rültséget színlelt, így „csak” „örök id?kre” tömlöcbe vettetett.
Támogatóinak azonban sikerült elérniük, hogy 1526-ban szabadon bocsássák. Ekkor a pápai udvarba ment, hol VIII. Orbán pápát próbálta meggy?zni igazáról. 1634-ben azonban összeesküvéssel vádolták meg, így a gyanú el?l ismételten menekülnie kell.
Immáron elhagyta Itáliát és a francia király udvarában lelt menedékre. Itt élvezte Richelieu bíboros figyelmét, és itt is halt meg 1639. május 21-én. A legenda szerint asztrológiai módszerrel el?re megjósolta e napot.
A Napállam latin nyelv? kiadásának borítólapja
F? m?vében, a Napvárosban – melyet 1602-ben, börtönében írt – igen sok antik és reneszánsz elemet fedezhetünk fel. Ez annál is inkább érthet?, mivel a szerz? f?leg e két korszak gondolkodói iránt érdekl?dött.
Az antik filozófusok közül legf?képpen Platón, Arisztotelész és a püthagóreusok elképzelései t?nnek fel. Platónra utal a Napváros dialógusformája és az Állam néhány gondolatának megjelenése. Hogy csak egyet említsek ezek közül: mindkét államot csak a filozófusok, tudósok vezethetik. Arisztotelészre utal Campanella etikája: a nagy filozófus „arany középútját” ismerhetjük fel a Napváros etikai felfogásában.
A Napváros egy olyan ideális állam képét vázolja elénk, ahol a magántulajdont eltörölték, és ahol minden ember egyenl?. Az állam lakói egyetlen közösségben élnek, ahol nem csak a vagyontárgyak, de a szexuális társak is közösségiek, és ahol a gyermekeket a közösség neveli, nem a család. A társadalom élén az „Áldópap” áll, az ? megbízottja a Filozófus, aki a tapasztalatot, a gondolkodást és a természet („phüszika”) ismeretét testesíti meg.
Platón és Arisztotelész, Raffello: Athéni iskola cím? freskóján
Tudni kell, hogy Campanella álláspontja általában korántsem volt oly radikális, mint ahogy ez a Napvárosból kit?nhet. A De Monarchia Hispanica-ban keresztes hadjáratért könyörög a spanyol királynak, melyet a Török Birodalom ellen kellene vezetni, így létrehozandó az Egyetemes Királyságot, míg az 1638-ban íródott Eclogaban, melyet XIV. Lajos születésére írt, megjósolta egyrészt a „recuperatio Terrae Sanctae”-t , másrészt a „renovatio saeculi”-t. Szerinte XIV. Lajos majd egykor 1000 nap alatt meghódítja a világot, azt teljesen kereszténnyé teszi, s ezzel beköszönt az „új Jeruzsálem” érája, amivel a kereszténység küldetése beteljesül.
Gondoljuk, ahogyan akarjuk; gondoljuk, hogy a 20 – 21. század embere biztosan nem élne szívesen Campanella államában, mégis, és csak azért is: a m? számos elgondolása mindenféleképpen figyelemreméltó, stílusa leny?göz?, és írója kétségtelen zseni volt.
Kavyamitra Maróti György
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
