Vers

zoom

bolygók, csillagok születnek, égnek éshalnak, sejtjei hangtalan sötétnek,csak alszik, nem álmodik isten.mekkora hatalmas a semmi! csak egy gombost?nyi valamiszúrja szívem, míg ébren fekszem,sejtjeimben öl, titok, csönd, fájdalom.emlékeddel telihold alatt bolygok

Vers

Hajnalvarázs

Sötét lett az ég kárpitja,bánatfelh?m beborítja,csillag fénye nem vidítja(szép szemedben szelíd szikra)szegény szívem szomorítja… …felvirradva h?s hajnalraoszlik tán a felh?dunna,nap sugara simít rajta,(álmom könny-gyönggyel kivarrva)felderül talán holnapra…

Vers

Egyetlen pontra felfüggesztve

Egyetlen pontra felfüggesztve Úgy élsz mint gombostűn a lepke Hiába égtájak célkeresztje Ha léted egy pontra felfüggesztve Menekülnöd sincs már merre Se célja és se értelme Egyetlen pontra felfüggesztve Ha elhagy a lélek fegyelme Hiába száz Isten kegyelme Egyedül rajtad [… Tovább]

Vers

Állítólag örült

  Állítólag örült anyám, hogy papot ígértek péntekre, de ma még csak csütörtök, az ígéret meg tegnapel?tti. Nem tudom, hogyan örült, mert szólni képtelen, nyögni is csak szordínósan, nem azért, mert itt pápista jönne, amikor ? lutheránus, hanem szólni már [… Tovább]

Egyéb

Hommage

*   „Zárva.” – lóg a szűkszavú felirat a bejáraton, semmi magyarázat, csak egy piszkos papírdarab. Az ajtó két szárnyát lánc tartja össze, résnyire lehet kinyitni, talán csak egy macska tudna besurranni és egy kíváncsi tekintet. Frissen festett fal szaga [… Tovább]

Vers

Id?tlen-veledlenek

Naplopó percek napoznak Tercet énekl? zongora tetején Sajnos nem bírom tovább Fel kell kiáltsak Ne tartson tovább e regény! Túl sok az id? meg a távolság köztünk De minden pillanatban együtt vetk?zünk És együtt alszunk el, párnámon pihensz Egy szerelmes [… Tovább]

Vers

szabadon

(kép: Paul Klee, Freundliches Spiel)     fogom rászánni magam csak azért se taní-tani se maga kárán ordító szamárként megtanulni a kétszer kett? józanságátreggel nem mosom meg a fogamat és esteborotválkozom vénuszt kukkolva a csapbanszakálltól habtól zavaros vízben repedtennéz arcom [… Tovább]

Vers

Az anyanyelvr?l

A magyar nyelvr?l szólvaszárnyalni kellenedalomnak, fényben,magasban,ám kit érdekel ma himnusz, óda?Nagy költ?k utódaiveréb módra csivitelnek,fürdenek a porban. Én sem különb náluk.S még csak nem is mentség:sem lágy n?i hangból,sem érces férfiszóbólnem hallomzenéjét, csengését!Anyanyelvem, mégis,hangtalanul is elválasztoda sötétségt?l a fényt. Kulcs [… Tovább]

Vers

A nyáron

        Ember, botlottam    egyben, másban.    Futó záporban    b?rig áztam.     Léleknek hazát    foglalóban    elt?ntem – élek    ezer szóban.     Napozni f?re    lehevertem.    Friss sört nyakalva    telt a kedvem.     Gyomot kapáltam,    sós verejték    gyöngyözött. Gyenge    bér a termés.     [… Tovább]

Vers

Hess!

  I.   Bezárt a nyárikonyha! – így sírnak lángos illaton nevelt legyek. Időznek sparhelt zsírtócsáinál, várva a tegnapi tekintetet, mi felett vígan szálltak százszor, de az meg sem moccant már. Bezárt a nyárikonyha, tegnap ott járt a halál.   [… Tovább]

Vers

Monológ

    Végül is minden rám talál,    a szó, az arc és a halál.     Az arc: ami egy lesz velem,    ha az id?t elengedem.     Engem is félt a szerelem,    megmenti talán – a nevem.     Id?zárt térben fény-magam,    lobogásom [… Tovább]

Egyéb

A nagy meglepetés

Mini krimi Mrs. Crane izgatottan tett-vett a konyhában. A vendégek nagy része már megérkezett, még negyed óra, és a kedves férje is megjön a munkából. Micsoda meglepetés éri majd! Egy születésnapi parti! Megérdemli a disznó. A többiek nem is tudják, [… Tovább]

Humor

Színe és visszája

A gyerekek 70 %-a funkcionális analfabéta – mondja egy szakelemzés. El tudják olvasni, de nem értik, vagy nem jól értik a szöveget! Na és a feln?ttek? Az „író” írt valamit valahol, valamilyen újságba, az olvasók valahogyan reagáltak rá. A reakciók [… Tovább]

Vers

Lassan

Őszi szél… *     Lassan rozsdába fordul az arany. Lábam alatt roppan a levél. Kevert színeket dobál az őszi szél.    Parkon át söpri a szerelem lábnyomát. Múló nyár után, színes ruhában, ősz kopogtat. Mosolyát pókfonal viszi a dombok [… Tovább]

Vers

Talán…

a kezdet …   Már nem tudom…, félek még, elemészt a kétség. Nem tudom, akarsz-e, ha ölel a sötétség.   Nem tudom, vágysz-e rá, velem éld az álmod, talán csak képzelem, hogy jöttömet várod.   Nem tudom, nyújtod-e párnámnak a vállad, hogy félénk [… Tovább]