Hunyd be szemed! Nyisd ki füled! Mesélek neked.
Élt valahol egy nagyvárosban egy nagyon széplány, akit Krisztának hívtak és egy nagyon rendes, dolgos fiú. Az ? neve Tibi.
– Na, kik voltak ?k?
– Bizony a te szüleid!
Egyszer összetalálkoztak és megtetszettek egymásnak. Ett?l kezdve gyakran összejöttek. Moziba, sétálni, kirándulni jártak és nagyon megszerették egymást.
Egy szép napon, Tibi gondolt egy merészet és feleségül kérte a szépséges Krisztát.
– Édes Krisztám! Kényeztetlek, becézlek, jóban, rosszban szeretlek! Akarsz-e a feleségem lenni?
– Édes Tibim! Hogyne akarnék! Kényeztetlek, becézlek, jóban, rosszban szeretlek!
Megölelték, megcsókolták egymást. Hazamentek szüleikhez, elújságolták a nagy hírt.
Margit mama, Manya mama, Dodó papa boldogok voltak, hogy ilyen szép és jó párt találtak
maguknak gyermekeik.
Összehívták hát a rokonokat, barátokat. Megfogadták a zenészeket és hét országra szóló lagzit csaptak.
Volt ott minden, ami jó. Finom ételek, italok, vidám zene, jó hangulat, móka, kacagás!
Mindenki örült az ifjú pár boldogságának.
Három éjjel, három nap szólt a zene, állt a bál.
Aztán hazamentek és boldogan éltek saját kis otthonukban, abban a nagyvárosban.
Hunyd be szemed, aludjál! Angyalokkal álmodjál! Holnap is mesélek még!
Legutóbbi módosítás: 2019.05.29. @ 13:25 :: Matos Maja
