Vers

Hullám

  A tengerben álltunk, és amint közénk csapott a villám, utoljára azt kívántam, hogy bár lenne elég er?nk ahhoz, hogy most ne nézzünk a tükörbe.

Vers

B?nTerhes

    Igen, azt hiszem meggyújtanád a benzines b?rödet, ha rájönnél, hogy nem téged szeretlek, hogy mindenéjjel megcsaltalak, mert míg veled szeretkeztem, azt képzeltem, hogy ? az.                   —   Pedig…, hányszor kigondoltam, hogy elmondom és átnyújtom a gyufát,   [… Tovább]

Vers

Kilenc éve

Andinak     Ã??rizlek, akár az örök lángot,– parázs lettél a szívembe zárva -,kett?nket egy helyen megtalálod: Te vagy a t?z, én vagyok a kályha.   Együtt tekintünk a kékl? égre,alatta, benne és felette vagyunk. Senki sem festheti feketére,mindig friss [… Tovább]

Novella

Angyal

Téli éjszaka volt. A föld csak elnyúlt, akár egy hullámzó, kristályfehér lepel. Rajta itt-ott mélysárga fények izzottak. Városok lángjai. Tündökl? oltárok a néma éjben. Körülöttük, az utakon apró lámpások. Mint valami zarándokok, hangtalan suhantak arany ragyogású kegyhelyeik felé. A világ [… Tovább]

Vers

Staférung

Staférung   * a két part között befagyva már a folyó nem kell kerülnöm * hamvaskék kökény lám mekkora lármát csap egy sereg veréb * vetett avarágy a tisztaszoba földjén új a staférung

Fordítás

TED HUGHES: A minotaurusz

– A Birthday Letters c. kötetb?l –   A mahagóni asztallap, mit összezúztál Anyám családi bútorai Közül való volt – Rajta egész életem sebhelyeinek térképe.   Ez is kalapács alá került. A gyermeketet?szék lett kalapáccsá, mikor Az ?rület lett úrrá [… Tovább]

Fordítás

TED HUGHES: A bagoly

– A Birthday Letters c. kötetb?l – Újra láttam saját világom szemedben, Ahogyan látnám gyermekeid szemében is. A te szemeden keresztül minden idegen volt. Az egyszer? galagonyabokrok bizarr, idegen lénynek t?ntek, Rejtélyes létez?k és rejtélyes tettek. Valami lábakon járó vadság [… Tovább]

Vers

Megérintettél …

Megérintettél …   Megérintettél,s én úgy éreztem, ezer éve már, mióta ujjaidban játszik testemena simogatás. Elt?nt a világ. Csupán simító kezed volt az élet,mely b?römön éledt tiszavirággáés elenyészett.   Fésülted hajam,Tízfogú eleven fés? borzolt,s én el?re álmodtam a csodát, ahogy szád [… Tovább]

Sci-fi

A folyó szelleme

A sivatagi éj nehéz bársonyként zuhant az elcsigázott testére. Úgy érezte, hogy egy lépést sem bír tovább menni. Minden porcikája sajgott a hosszú, végtelen gyaloglástól. De legjobban a szomjúság kínozta. Már legalább két napja nem ívott egy kortyot sem. Érezte [… Tovább]