vegyes

Lélektorony

Torony a lélek köröttem,Bor szavad ölemben,Édes nedü a testem.Asszonnyá tév? ölelésed, Vágy emel fel, repítMessze- magunkban.Járok táncot, merészet.Hívlak. Keress magadban Csodát látni!Ébred? jöv? tev? életünkÖrök vágy az ölelésekben.

Fordítás

FERNANDO PESSOA: Magnificat

  Mikor sz?nik meg e bels? sötétség – az univerzum – s mikor gyúl lelkemben napvilág? Mikor ébredek fel az ébrenlétb?l? Nem tudhatom. A nap magasan ragyog, s nem láthatom. A csillagok ridegen kacsintanak, s megszámlálhatatlanok. A szív közönyösen ver, [… Tovább]

Vers

Az éjszaka

      Nehézleheletű falak között, álmodó csend. –         az eső éjfélkor elállt  -. Tócsáktól tarka az út. Díszül  a kósza fergeteg, kis csónakokat fútt. * A Hold szélesen sóhajt. –         tengerekről álmodik; ár-apály képeket… * Titkokra bomló vétlen mocorgás, [… Tovább]

Vers

Kínoz a csend…

magányos szívemen vadul táncol… vérvörös hajnalonfekete karjávaler?sen körbefon,összetört testemen áthatol,magányos szívemenvadul táncol,sebzett lelkemkínzó csenddel ölelkezikablakrepedésentávozik…

Vers

Kézenfogva

Kézenfogva Szürkül a nappal. Köd fátyola vállamra hull. Lábunk alatt zizzen az avar, mikor kezed kezembe simul. Sétánk lombhullás halott zenéje kíséri. A szivárványszín? elmúlás utolsó rezdülését éli. Kopott az erd?. Ezer foltból sz?tt kabátja egyre didereg, míg az es? [… Tovább]

Vers

Csak

    sz?k éjjelen hajnalt lesni fák tetején napfényt szedni   madarak dalát hallgatni rab szabadságát megadni   illatos f?ben szaladni belül gyereknek maradni   világ aranyát szétszórni puha szalmán elnyújtózni   arcom vígan bekormozni hangosan, tisztán dalolni   vérrel [… Tovább]

Vers

Bánat-háromsorosok

Bús őszi reggel ködfalon áttörő fényt szívedbe tedd el!   Elmúlás szele lopakodik lelkembe, repülnék vele.   Ó, késő bánat visszasírni, mi elmúlt, reszkető vágyat.   Őszbe fordulva, szerelemvirágok sárföldre borulnak…