vegyes

A menekült

87′-ben határ?r sorkatona voltam. Sok olyan emberrel találkoztam, aikikr?l ez a vers szól. Holnap   Elindult, mert menni kellMenekülni bárhováKevés lett a szül?hely A végtelent álmodá Múltja fájó foltjait Meg?rizte otthonaÖsszezárta ajkait Mert nem feledheti soha Tárva hagyta ajtaját Nem volt már mit védeniAz utolsó [… Tovább]

Vers

Replay

  A padló alattunk fekete. Persze nem fekete, de mégis fekete… Fekete fa, mint a koporsó ott hátul… Hol is? Hátul, csak ennyit tudunk. Lassan dobban a léptünk, persze nem egyszerre, véletlenül sem. A fekete padlón. Közeledünk. A koporsóhoz – [… Tovább]

Vers

Félelmem

    Inged alá bújva suttogom; vágyammal ne hagyj egyedül! Árva dühöm habzsolna még… marna fájó körömmel, tépne lazult fogakkal – hogy megmaradj. Ne reszkessek dunna alatt, ne pattanjon ér, ha félelmem kél. Fattyú testem álmot örököl, majd édes méhedben, [… Tovább]

Vers

Pillanat

Fotó: Kató-Tamási Melinda Andea   ahogy közeledsz felém ebben az el?re megálmodott valóságban érzem hogy szívem hevesebben dobog a tárgyak mintha önmaguk hologramjai lennének s nem holmi leltári kellékek a szavak gondolat-bölcs?jükben maradnak s mégis megértem amit közölni akarsz mintha [… Tovább]

Média

CSILLAGKÚT

(meghallgatom) Régen, nagyon régen történt, amikor a földön még mindent sötétség borított. Élt egy faluban egy gyönyörű lány. Gyöngy volt a neve. Gyöngy, nem csak szép volt, de jóságának is messzeföldön híre járt. Az örök sötétségben az ő mosolya jelentette [… Tovább]

Fordítás

Keumgang (Gyémánt)

Er?sebbnek kell lenni, mintsem hogy megtörhessenek. (Lee, Chang Hoo versének fordítása) Keumgang (Gyémànt) A lét része a szenvedés maga –Annak talaján kell megkeményednem.A föld nedves és petyhüdt, S mégis olyan szilàrdnak kell lennem, mint egy szikla.Büszkeségemet félretéveKitartóan er?sítem gyökereimet. Meg [… Tovább]

Vers

Hideg csend

Elnémultak a suttogó tavak, kristályba fagyott a hullámverés…     Elnémultak a suttogó tavak,kristályba fagyott a hullámverés;a partok fehérek lettek és a fák a szélcsendben elalszanak.   […]   Az utcákon párhuzamos nyomok,az egyik siet?s, a másik kimért;mindegyik elment valamiért; [… Tovább]

Vers

Az id?

  Mindig elröpül az id?, mikor karodba zársz. Befúrom válladba fejem, te simogatsz szerelmesen.Rettegve várom, mikor mondod: Mennünk kell, kicsi Csillagom!Majd holnap találkozunk.   Az id? hazug, csalfa szeret?!Elhiteti: a perc örökké tart.Ha odagömbölyödök hozzád,nem választhat el távolság,nem mérgez hazugság,s [… Tovább]

Novella

Nándi karácsonya

Közeledett a Szenteste. A hét-nyolcéves forma kisfiú kezében kopott heged?tokkal  majdnem térdig gázolt a friss hóban. Ilyenkor a felh?k alatt nagyon korán sötétedik, de Nándit ez nem zavarta, ismerte a falut mint a tenyerét. Betegesked? nagyanyja helyett kapta feladatként: Estére [… Tovább]

Nincs kép
Egyéb

Egy tag reflexiói a vitára

ÁÃ???tolvasva a két vita-topikban (KCR és FM írásaihoz) megjelent sok hozzászólást, szeretném én is kifejteni álláspontomat. Miután azonban a topikokban a hozzászólás terjedelme korlátozott, oda nem fért be ez az anyag, három-négy részre viszont nem akartam bontani. Ezért gondoltam, hogy [… Tovább]