Both Péter (Peth) : A menekült

87′-ben határ?r sorkatona voltam. Sok olyan emberrel találkoztam, aikikr?l ez a vers szól.

Holnap
 

 Elindult, mert menni kell
Menekülni bárhová
Kevés lett a szül?hely
 A végtelent álmodá

Múltja fájó foltjait
 Meg?rizte otthona
Összezárta ajkait
 Mert nem feledheti soha

Tárva hagyta ajtaját
 Nem volt már mit védeni
Az utolsó nap hajnalát
 Búcsúztatták léptei

Nem számít az fájdalomnak
 Hogyha tépnék körmeit
Testvérei kárhozottak
Megtagadták ?seit

Virradóra szép hazája
 Csillagévnyi messze már
Nyomában a zöld határa
 …túloldalt a semmi vár

Legutóbbi módosítás: 2007.11.28. @ 20:14 :: Both Péter (Peth)
Szerző Both Péter (Peth) 95 Írás
Üdvözlök mindenkit! Nagyon szeretem a verseket.Olvasni és írni egyaránt. Nem csupán a mondandója, de a formája miatt is.ÃÅgy gondolom, hogy a vers, tulajdonképpen egy "állapot", amelyben benne vagyunk amikor írjuk, vagy olvassuk. Mert a vers valódi jelentése, mindíg az adott helyzettől és lelkiállapottól függ.