Vers

Nyiss ablakot!

Karnyújtásnyira remeg a jövő. Alakod délibábja könnyeim méhe lett. Mondd, miért uralkodik makacs erő a pupillába toluló változó formák felett, hogy benned nyerjenek új és alakot? Forró a levegő. Végtelen a tér. Izzadok. Nyiss ablakot!   Ahol az útszélek ponttá [… Tovább]

Vers

Vranjicai csöpög?s

      I.   holdtalan csillagtalan éjjel fekete mélység fölött ringó fehér csónakok távolban a világítótorony s?r?n pislog meséket mondanak lábamnál a habok   üvegbe zárom titkom soha meg nem érkez? palackpostám tovaúszik a vízen egy rejt?z? sziklán majd [… Tovább]

Vers

Ã?Å¡jrahajtani az ágakat

Újrahajtani az ágakat kapaszkodnék még ma is a dombtet?dre hantjaim ködében megfolyt fejfákon verg?d? sebzett sasok között kapaszkodnék még ma is a dombtet?dre tekintetem szilánkjain fecseg a határ idegen szavak idegen tüzek alkonya ez már füstbe fojtva a jel a [… Tovább]

Vers

szegment

  egyszer látni akarom magam a szemedben mikor szeretkezünk és sírni ha úgy olvadsz szét bennem mint még senki akkor majd nem cipellek tovább   és tudni fogom te más való vagy   (de mégis annyira igaz)

vegyes

Érezlek

Itt vagy.Belesimultál napjaimba.Ha arra gondolok,Egyszer majd nem simogatsz,Egyszer majd nem csókolsz,Felsikít torkomból a kétségbeesés. De vagy.De szeretsz.Szemed csillog, ha rám nézel.Huncut nevetés bohóckodásomonMár ott billen szemed sarkábanMég ki sem mondott mondaton.Tudod, mindjárt egybeölelkezvekacagunk boldog önfeledten. Itt érezlek most is.Pedig messze [… Tovább]