Nap: 2007.11.16.

  f?zfák lógatták karjukat a folyóba szomorún sokan voltak sírtak megrázták maguk s az égnek emelték zörg? végtaguk az elsuhanó kocsi ablakából nézve egybemosódnak a spenót f?, a fodros ég s a föld csokoládéjának hangjai… feketeszem? macskák sárgán szökellnek a [… Tovább]

  Az este csendesen lopódzott az öreg fák alatt halvány csillagok üzenetével ékesítette haját egy-két szerelmesnek elhozta a reményt elmondatta a kisgyermekekkel az imát a sötéten komorló sövényt könnyedén átlépte és megérintette a háztet?t elfújta az utolsó gyertyát…   adott [… Tovább]

mert van ami sosem változik hát hitvány akarok lenni és pihekönny? motozás a hajadban egy rezdülés síkban és térben id?tlen id?ben ami épphogy érint vagy mindig összeér veled de ma csak apró bet?s kiáltvány vagyok amit elfelejtettél elolvasni.

Utamra lépek. Vándorlét, vándorélet. Tán visszatérek.   Eső csepereg. Koppanó halk zajában az Ősz felnevet.   Csalitban keres bogarat madársereg, daluk elkísér.   Ázott kabátom viszem lefele. Sorsom kopott melege  

Csend-vigasz kényeztetéssel puhán érintettél, míg a tűz fényében hevertem. Azt mondtad, értem mindent…, a meglepetés-napot is, mely hirtelen ötlettől vezérelt, hisz nélkülem a tűz sem melegít. Most itt vagyok, s az imbolygó lángok táncra keltek. Úgy értél hozzám, mintha először [… Tovább]

      Lépteivel viskók nyugalmára tört. Felhorkantak az ébren álmodók. Dörzsöltek szemeket, majd tomport. – …lilásködöt szellőztettek. Szájak szegletében fehérlik az éjjel, kinek édes, másnak mandula illatú.  A száradt hajnali zaj, szégyenlősen húzódik, egy tenyérnyi ráncban…       [… Tovább]