Szabó Edit Irma : Fa-testű szerelem

Ág-karoddal

vedd le a ruhámat,

rügy-csókoddal

bontsd ki szirmaimat.

Fa-derekadhoz

támasztom a testem,

gyökereddel mélyen

kapaszkodj meg bennem.

Tavasz fuvallata

ontja illatodat,

szomjazva várjuk

égi áldásodat.

Perzselő nyár

tikkasztja csókodat,

lombod hűvösében

befonom hajamat.

A pazar színű ősz

dióval kopogtat,

ám fa-derekadba

fájdalom hasíthat.

Tél tükrét tartod

száraz ág-kezedbe’

megunt arcképemet

karcolod a jégbe.

Legutóbb szerkesztette - Szabó Edit Irma
Szerző Szabó Edit Irma 58 Írás
Számomra az írás az önjutalmazás különös formája, amely alkalmas a belső világom kifejezésére. a belső békém, harmóniám megteremtésére. Egy menekülési útvonal a rohanó mindennapok feszítő világában, amely során képes vagyok megállni, s a versírással kikapcsolódni.