Újra láttam saját világom szemedben,
Ahogyan látnám gyermekeid szemében is.
A te szemeden keresztül minden idegen volt.
Az egyszer? galagonyabokrok bizarr, idegen lénynek t?ntek,
Rejtélyes létez?k és rejtélyes tettek.
Valami lábakon járó vadság bontakozott ki
Szemedben, mintha vacsoravendégeknek
Látszott volna, az asztal közepén.
A közönséges vadkacsák földöntúli m?vészi
Alkotásoknak hatottak, udvarlásuk hipnotikus
Filmtekercs volt, amit a folyó lepergetett. Érthetetlen,
Hogy lehet lábuknak kényelmes abban a hideg vízben.
Kamera voltál és olyan felvételeket készítettél,
Amikhez nem volt megfelel? a felbontásod.
Világomat olyanná tettem, hogy mindent eléd tárjon.
Oly hitetlenked? örömmel tetted magadévá,
mint ahogy egy anya átveszi csecsem?jét a dajkától.
Haragodtól megszédültem. Felébresztette bennem
Bolondos, extatikus, tizenöt évvel korábbi kölyökkoromat.
A mesterm?vem akkor született, azon a sötét éjszakán,
A Granchaster Road-on. Ázott ujjperceimb?l
Egy nyúl sovány, torokhangú sikolyain áramlott el?,
A csalitosban, hol egy bagoly hangja szólt.
Hirtelen felröppent, szárnytollait
arcomba rázva, helyet hagyva nekem.
EREDETI ANGOL SZÖVEG:
The Owl
I saw my world again through your eyes
As I would see it again through your children's eyes.
Through your eyes it was foreign.
Plain hedge hawthorns were peculiar aliens,
A mystery of peculiar lore and doings.
Anything wild, on legs, in your eyes
Emerged at a point of exclamation
As if it had appeared to dinner guests
In the middle of the table. Common mallards
Were artefacts of some unearthliness,
Their wooings were a hypnagogic film
Unreeled by the river. Impossible
To comprehend the comfort of their feet
In the freezing water. You were a camera
Recording reflections you could not fathom.
I made my world perform its utmost for you.
You took it all in with an incredulous joy
Like a mother handed her new baby
By the midwife. Your frenzy made me giddy.
It woke up my dumb, ecstatic boyhood
Of fifteen years before. My masterpiece
Came that black night on the Grantchester road.
I sucked the throaty thin woe of a rabbit
Out of my wetted knuckle, by a copse
Where a tawny owl was enquiring.
Suddenly it swooped up, splaying its pinions
Into my face, taking me for a post.
