Adoma

Nem főoldalas írás. Ha prózát írsz, kissé bővebben tedd legközelebb. Vannak emberek kiket végtelenül csodálok..! És hála a szüzanyának nyomot is hagytak maguk után ..!! De érdekes módon a világ többsége csak lelkük egyik arcát ismerik….! Világi valljuk nem más [… Tovább]

  Kedves Zsaklina!   Írásod első felét elláttam jegyzetekkel, javaslatokkal. Dolgozz még rajta, és utána küldd be újra.   Üdvözlettel: Ady Ágota   Változtathat-e valamit az, ha utánanézek a hajazás szó értelmének, miközben nálam sajátos értelme van e szóformának, létezik, [… Tovább]

morfogenetikai tér, energia mező=olyan helyek, amelyek a múlt energiáit őrzik, és befolyással lehetnek a jelenünkre Prológ:Lélegezni, mindig csak tovább lélegezni, bármi történjék is!     Valahogy eltaláltak a szavak. Valahogy szégyellem magam. Valahogy az egészet nem értem. Valahogy morfogenetikai tér [… Tovább]

                                                            Egyetlen kérésem      Tegnap leszállt hozzám az Úr angyala. Térdre borultam, és imádtam őt. Majd már éppen kezdett fájni a térdizületem, de nem tudtam, hogyan is kellene folytatni, amikor így szólt: –         Állj fel, gyermekem! Szolgáló testvéred vagyok [… Tovább]

„Jött Jézus az úton. Minden bizonnyal az M7-es felől. Mert honnan máshonnan?! Ballagott az úton, átért a kanyarnál, ott meglátta szent Pétert az ártézi kútnál, és ahogy Péter ott üldögélt és falatozott, megkérdezte tőle Jézus: kajá’sz, ó szent Péter?!” (helyi [… Tovább]

(Gyárfás történet) — Van két érdekes történetem — kezdte Gyárfás legutóbbi találkozásunk alkalmával. — Halljuk! — biztattam, bár láttam rajta nincs sok biztatásra szüksége, kikívánkoznak belőle a történetek. — Akkor figyelj!   A kedves Julikámhoz mindig munka után mentem, úgy [… Tovább]

– egyéb – Olykor beengedem a nagy-embereket – a legtöbbjük fölráz – hogyan is kéne élni – aztán rájövök, nekik sem ment; ebből jött a költemény, ami nélkül nem élhettek, így talán értelmet nyert ez az egész. Meg a közönség [… Tovább]

Ne aggódj, a következő életünkben is ott leszek neked Kedves Attila, már-már levél… mégis inkább naplójegyzet.   Egy ilyen hosszú és fárasztó nap után, melyben csak hellyel-közzel sikerült elrendezni a napi teendőket, elkezdem olvasni az interneten kapott leveleimet, közöttük elsőként [… Tovább]

              Furcsa volt a hely. Körbelengte valami szelídség, de nem annyira, hogy ki tudtam volna mondani azt: nyugi, nem lesz semmi baj. A nyitott folyosó udvar felőli végén álltál és onnan néztél hol rám, hol a kertre, ahol az [… Tovább]

Október   Ha  már kertjeinkbe nem csorgatja aranybarna- nyálát az indiánok hava- taszít a felemás  lanyhulás, a természet legyen kegyetlenül következetes létezés- akkor áll be végre a hideglelős fagyfehér hava az évnek, mindnyájan megérkezünk    az lesz a végtelen lombnélküliség [… Tovább]

NekEd   Kedves Attila, gondolkodtam, tegyem-e Levél kategóriába ezt az írást, aztán mégis inkább a Naplódba javaslom. Valóban mézédes, és a képek elég zavarosak… ez nem szolgál előnyére még egy levélnek sem…   Helyét nem lelő, borongós, őszi hideg tekergőzik [… Tovább]

Abszurd                   Koosán Ildikó  ha volna ház, ami kifordítható, mint a lélek,s bent a tárgyak is mind közszemle tárgya,ahol a gazda ki- bejár, más szemeláttárakél, eszik, szeretkezik, munkába jár, s vár rá cipőtisztítás másodnaponként, [… Tovább]

próba Megíratlan kérdésemre most találtam választ, eleget láttam a sok nyáron át, hogy tudjam, nem hordoz illúziót sok sok életen át elhurcolt magányos hiábavalóságom sem nekem sem senki másnak. Nincs miért maradnom önmagam körei által futott pályámon, mert már eltűnök [… Tovább]

saját rajz (2011) A/3       Fenyők, sziklák, arcok, élek. Hóemberben érzőlélek. Napfény-írisz, Idő-köldök. Jövendőből látó ősök: Bohóc, mágus – dervis-angyal.   Pillérek szennyáradattal. Hidak, utak, álmodó vár – láda kincs, s amit nem adnál: rózsakehely, levél-léptek: kútja s [… Tovább]

Idén majd kijárom végre az iskolát  – mert befejeztem az óvodát –  a bölcsi meg pisiseknek való most az iskola végét járom, nem lesz többé hátizsákom és nagyok közé számítok majd, fejemet égig emelem és onnan lenézem a sok kis [… Tovább]

Ön tán sosem szerelmeskedett? Minden recseg-ropog, amit kezébe vesz. Hallgasson több Bachot. Belső rendben másképp kockázza a sajtot az, és versét is lazán kiengedi, aki a légzést régóta szenvedte, és azzal együtt ereje teljét alkotásra szánja.  Ódon kastély szívének háza, [… Tovább]

Ha nem töpörtyűvel indul a nap, meditálok. Ha nem vagyok ilyen kövér, hozzád szaladok. Ha nem szeretem magam, belehalok. Ha nézem a lombos, konty-tűs alakot, fiú vagy, atya és szellem, lenge gondolat. Ha hideg talpú várakozásban megérezhető a tenger: első hulláma [… Tovább]

megjelent: A „Kapu”-ban, 1989-ben   I. jelenet   Én, a főhős, igen lenge öltözékben sétát teszek a nyirkos októberi éjszakában, élvezettel szívva magamba az őszt és a cigarettafüstöt. Egyre felszabadultabbnak érzem magam, már-már kísértésbe esem, hogy gondolkozni kezdjek. Ekkor találkozom [… Tovább]

    Menésre ösztökélte lábait. Már megfogant a gondolat talajt talált… Elindult kedves kópék és nedves booperek mentén, a sűrű, combközépig érő szarban. Kesergesen vonszolta maga után azt a terhes és nyomasztóan nehéz dolgot, amelyről régebben így nyilatkozott: –         Ez [… Tovább]

…csak túl kell élned azt, ami számodra kellemetlen. Kedves Gyuri, irodalmi kategóriába sorolni nem eléggé kidolgozott, a naplódba javaslom.   A Nyár Alapjában a jóindulat vezér, néha ugyan belepöffeszkedik a tavaszba, de ezt még senki nem bánta, csak egy-két növénynek [… Tovább]

    Soha rosszabb példaképet — teketóriamentes jellemű, nagy fantáziájú, kicsit lökött ember volt. Generációjának minden tagja — bárhol élt — úgy gondolhatta, ez a srác olyan, mint én. Úgy gondolkodik, mint én, és azt mondja, amit én is mondanék. [… Tovább]

Előszó: Székely nagyapám meséinek hatására írtam ezen adomát, erősen megkésve. Talán a máról szól, talán a múltról, ami talán igaz, talán nem. Én mostan elmondom néktek, hátha akad, akinek okulására szolgálhat. Oszt’ ha mégsem, akkor bizony csak a nagy semmit hoztam [… Tovább]

  Meggyógyul a Világ,  hiszen eljött a nap, a perselyek megtelnek rendre, s végre jut egy nagyobb falat.   Közönybe fullad a harag, vagy,mézédes varázsba csobban, én is őrizlek idebenn, mindig, s egyre jobban.   Legutóbb szerkesztette 2012.12.21. @ 14:51 [… Tovább]

Magam el?tt hajtom gondolataim,szanaszét csavarják az út porát,úgy mint a birkák.Te most azt hiszed? Majd széttép az id?!Mint árván maradt bárányt a farkasok?Örült vagy és bolond,így is árnyékba taszítod minden érzésem,a Hold túloldalán legeltetek.Mégis tajték falja fel partom,bosszút érzek szavaid [… Tovább]

vázlat     A résnyire nyitott ablakon át a szobába beszivárog az éjszaka, behozza a mentő szirénhangját, tűzoltóvijjogást, rendőrnyávogást, az est balzsamos mámorát és a vízparti békazenét. De hozza a dalba halt madarakat, a vízen úszó szemét összetört fájdalmát, méregkeverő [… Tovább]

Az „E-book Könyvház és Kiadó”-nál  megjelent a „SZÉLEVILÁG” verskötetem. Az érdeklődők viszonylag olcsón (kis adminisztrációval) letölthetik. Üdv. És béke! Mityka    http://e-konyvbolt.eu/2012/09/02/betekinto-boroczki-mihaly-szelevilag/       Legutóbb szerkesztette 2012.09.13. @ 11:13 – Böröczki Mihály – Mityka

    Az Élet és az ember   — Ostoba vagy, ha elhiszel!     — Tudom.     — Inkább menekülj! Fuss, amerre a lábad visz.     — Nem tehetem, embernek születtem.     — Hát hiába mondom, hogy ne higgy a szavaknak?     Nem én találom ki ?ket. Ti [… Tovább]