Csillag Endre : Unalom

Ablakomon halkan kaparász az őszi esőben felém ásító unalom.

 

Ablakomon halkan kaparász

az őszi esőben felém ásító unalom.

Semmire sem tudok gondolni. Egyszerűen

üres a fejem, agytekervényeim is eltekeregtek

valamerre aludni. Egyetlen szinapszisom sem tüzel.

Bármerre nézek homály, szürkeség, bárgyúság.

Lehet, hogy megbolondultam hirtelenében?!

Krokodil-agyam is teljesen kihűlt volna?

Ki kellene tátott szájjal feküdnöm egy

meleg, fehér sziklapárkányra,

nézni a fodrozódó semmit,

a feketeségben el nem

suhanó, fehér

vitorlákat.

Legutóbbi módosítás: 2011.10.26. @ 10:38 :: Csillag Endre
Szerző Csillag Endre 161 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.