Többé nem koslatunk mi már
Többé nem koslatunk mi már,
A kéj után, éjjelente,
A hold épp úgy ragyogna bár,
S a szív is még…szeretne.
Kardunk tokjában rozsdál,
Elny?tte lelkünk a testet,
Szívünk, néha ki-kihagy már,
S vágyunk is lustán tesped.
Bár tivornyák éje várna,
Hajnal pirít ránk túl korán;
Nem koslatunk már, hiába,
Holdvilágos éjszakán.
|
We’ll go no more a-roving |
|
|
|
SO, we’ll go no more a-roving |
|
|
So late into the night, |
|
|
Though the heart be still as loving, |
|
|
And the moon be still as bright. |
|
|
|
|
|
For the sword outwears its sheath, |
5 |
|
And the soul wears out the breast, |
|
|
And the heart must pause to breathe, |
|
|
And love itself have rest. |
|
|
|
|
|
Though the night was made for loving, |
|
|
And the day returns too soon, |
10 |
|
Yet we’ll go no more a-roving |
|
|
By the light of the moon. |
|
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:17 :: Rossner Roberto
