Egyéb

cáfolj meg

    amint szóvá termi, rothadásba is küldi az ember gondolatát, és annyi a túlzás, amint el?áll egy megfogalmazás, fedezet mennyi? nem lehet mindenre ráhalás-feltámadás; örülni is kell, hiába er?sebb a szomorúság; – hát a szavaknak hitelt így ki ád; [… Tovább]

Vers

ŐszElő

    Szürke felhők lógnak az égről könnyarcot festett rájuk Isten, hiába állunk ki a viharba, hogy tisztára mossuk a tegnap zaját, a konok hallgatás mélyen megfogant bennünk. a gömbnyi burok reped, zuhog az alkonyi csend Hús-vér pillanatok időznek vállunkon. [… Tovább]

Vers

Szeptember

Bordóbársony, r?t vörös, zizeg?barna levélköntös.     Bordóbársony, r?t vörös, zizeg?barna levélköntös. Lábam alatt elterül?, szárazon pihen? lomb.   Narancsfény? ragyogás, szüreti vigadozás. Agancs csattog erd? mélyén, s a bak, párját keresve b?g.   Cseng? szóval hívogat, s veled nevet [… Tovább]

Egyéb

Árnyékon túl

      Ma túlléptem az árnyékomon. Igaz kicsit csalafintán, mert mint egy rossz kölyök somfordált előttem, ha nekiiramodtam, futott és szemtelen kimértséggel mindig épp annyival volt előttem, mint a kezdetek kezdetén. Ezért nem tehettem mást, mint vettem egy hosszú [… Tovább]

Humor

Sorozás

    – Elvitték a Levelibéka öccsét. Jaj, belefájdul a megszomorodott szívem! – Mit mondasz Lomácsi, mit vétett az a szerencsétlen tökfej? Elég furcsa nevet akasztottunk rá. – Besorozták a Komáromiék magánbörtönébe. – Ettől én most eltátom a számat. Ki [… Tovább]

Vers

Adynak

Valóban mindenütt kerestem, keresem most is és örökre, nyugodni csak ha megtalálom – valóban mindenütt keresem. Tán én raktam el valahova, vigyázni kell rá, óvatosan, úgy találjam, ahogy eltettem – valóban mindenütt keresem. Hol nem voltam, ahol ő lehet? Enyém [… Tovább]

Vers

Marokba morzsolt kenyér

  Múlik a nap délibábja, h?lnek a vasbeton ólak. Ellélegeztem, mint a g?zt, minden vallanivalómat.   Mint babonás bagolyszemek, izzik a beteg lámpasor. Nincs bújni pince a geszte- nyék sz?nyegbombázásakor.   Félnem kéne, félnem. Nézlek: aki szeret, az sose fél. [… Tovább]

Vers

Plakát-álmok (nagyapámnak)

Kép: Faragó Endre – Csendélet…… Ezzel a verssel nagyapámnak Faragó Endre fest?m?vésznek szeretnék mementót állítani. Faragó Endre fest?m?vész (kés?bb a sors és a politika szeszélye folytán plakátrajzoló) jámbor, senkinek sem ártó, csak a családjának él? ember volt. Egyetlen “b?ne” zsidósága [… Tovább]

Vers

Meglopott egy érintés

                   Még kutatok magamban – hiányzik valamim – bel?lem egy darabkám. Tenyeremben csókod, mit adtál, szememben most is könnyt?l csillogó képek. Tömlöcömön apró lakat, benne én, kit most emlékezés       késztet. Kutatok tovább, mit?l vagyok most gazdagabb, és miért [… Tovább]

Vers

megalázott

begöngyölve bennem a tűzszínű vágyak,tárt karú Vénusz már nem kap utánad; nem kíván téged, eléd térdepelve,ki bárkinek adnád magad nem szégyellve. hitvesi esküdet tiprod a porba,                                 útszéli asszony ha vágyad kioltja.                   szótlanul tűröd, elvárod segítsek,hála a gúny, hogy akad ki [… Tovább]

Novella

Lecsúszott világ

    István házassága jól indult, csinos feleség, jó munkahely, két gyermek, úgy érezte, hogy  boldog.    A bajok akkor kezdődtek, mikor eltört a lába és a hosszú táppénz miatt elbocsájtották a munkahelyéről. Pedig a legjobb munkaerő volt a cégnél [… Tovább]

Vers

Az őszhöz

        Míg gyümölcsillatú kerted járod,    Köntösöd sokszínű foltjába     Zizegő bogáncs kapaszkodik, De körülötted zöldell a sarjú, S az ég tűző fénye elvakít.   Dió koppan lábad elé, s mire Lehajolsz érte, elrejti sok-sok Barna levél, késett [… Tovább]