Szilágyi Erzsébet : megalázott

begöngyölve bennem a tűzszínű vágyak,
tárt karú Vénusz már nem kap utánad;

nem kíván téged, eléd térdepelve,
ki bárkinek adnád magad nem szégyellve.
 
hitvesi esküdet tiprod a porba,                                
útszéli asszony ha vágyad kioltja.                  

szótlanul tűröd, elvárod segítsek,
hála a gúny, hogy akad ki merészebb.
 
fájdalmas órán hitem nem vigasztal,
rég szakítottam az írott malaszttal;

mégis az arcodat újra ha látom,
jól tudod, aljas, neked megbocsátok.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.09.23. @ 17:16 :: Szilágyi Erzsébet
Szerző Szilágyi Erzsébet 234 Írás
Az ELTE orosz-latin szakán végeztem. Voltam az Akadémiai Kiadó szerkesztője, a szegedi JATE Klasszika-filológiai Intézetének oktatója, a Semmelweis Egyetem nyelvtanára. Versfordításokkal már gimnazistaként próbálkoztam. Magyar verseket, novellákat csak néhány éve kezdtem írni.