Vers

Konyhak?-promenád

Kép: Tóth Eszter – Kis szolgálólány Valaki javasolta, hogy néhány hete feltett Múltba futó gondolat c. versemet írjam meg a cseléd szemszögéb?l is. Megtörtént – itt van. Míg ‘naccsága’ a promenádon korzóz,s libben a napfény karján oly lazán,bizony, a sorsa [… Tovább]

Elbeszélés

Legyél elegáns 1

“Sírj valakivel, jobb, mint ha egyedül teszed.” (Regina Brett)*     Két hónapja költöztem ide a városba — kezdte Nusika.       Elváltam a férjemtől, Barabástól. Azaz, mit is beszélek, ő vált el tőlem, illetve eldobott. Eldobott, mint ahogy egy gyermek [… Tovább]

Esszé

Zeneiség, a zene hatása az emberekre

A témát megint Beri Róbertnek köszönhetem! Remélem, sok alkalmam nyílik még arra, hogy a hálámat kifejezhessem.     Bármely neszezést, robajt, csattanást felharmonikusai hiányában érzékelünk, és ezeket rigorózusan kizárjuk a zenei hangzás fogalomköréből, mert a dúsabb hangrezgések felismerésében csalhatatlanok vagyunk. [… Tovább]

Vers

Másodvirágzás

    Esőért sóhajt a szomjas délután – akácok haldokolnak, ­ másodvirágzásuk öncsalás csupán –   így lobbanunk el mi is mind a ketten; nem érlel, csak aszállyal sújt a nyár,   árnyékká olvad a fény is lassan bennem, de [… Tovább]

Egyéb

Mese a Nyárról

P. Johannának és érdeklődő felnőtteknek…* Mézédes szilvát majszolgatva ült Szeptember az út szélén egy terebélyes diófa alatt. Arcát különösen szép színekkel árnyalta a sárguló lombon áttetsző langyos napsugár.       A fára akkor futott fel egy mókus, biztosan megkívánta a diót. [… Tovább]

Vers

nevetésed őrzik az öreg fák

* én csak vendég voltam itt a földön, mégis mindent láttam mert egyetlen-egy fénysugárban a mindenség benne van, meztelen talpam alatt az összes út végtelenbe futott, néhány megfáradt lépéssel bejártam a nagyvilágot, egyetlen csókomban égett ezer nő ajka a számon, [… Tovább]

Vers

átvitt értelem

  piros gyöngyszemek láncain átsütnek a kékek öt napot éltek év-színek égnek   a horizonton lámpapíros ünnepek mind sétálnak széles tömegekben ott itt – átlátszanak a fények tükrei mint az ég felé nyújtott kezek ujjpercei felemelve nézik a változást erezetet [… Tovább]

Vers

Mozdíthatatlan

Mozdíthatatlan vagyok. Mikor senki – te, te érts meg! Nincs bennem félsz, se részvét, szemem üres madárfészek.   Nincsenek babonák sem, csak az ?sz. Ólmos, kegyetlen. Mint Hirosima, égek nyitva felejtett szemedben.

Vers

Szelid szavak

Legyek mese lelkedben,érezd, hogy béke vár rád,legyek álom az éjben,s egeden sápadt szivárvány. Te légy nekem a fényem– szemednek csillanása –lássak a sötét éjben,most nem is vágyom másra. Hallgassuk csenddé az éjfélselyemlágy puha fátylát,s csak távolról halljuk – a szélfinom [… Tovább]

Vers

Inkarnáció

      Nem mesélek tovább, inkább álmaimat élem. Félelmem megszülte fájdalmam, majd fájdalmam a reményt, s vágyainkat — nem is lehetett másképp — Sőt, továbblépve, már felderengett a fény is, szemedből csillant felém. Segítenék, mert úgy érzem, eljött az [… Tovább]