Vers

Pannonia ligetes tájain

  Pannonia ligetes tájain                           Koosán Ildikó     Sodródnak visszafelé színesebb, lenge mesékhez a  költ?k; Nyílt viz? versenyek helyett szélcsendes  tengeri partszakasz mentén ma biztosabb rév felé navigálnak;  Élnének könnyeden szép lányok, hetérák illatos ágyán, megrakott tálak, [… Tovább]

Vers

Képtelenül

mottó: “képekben élek nem ismertem soha mást” scoby   rózsaszín? kislányruhák közt bújócskázva vezetem mint az áramot feléd e gondolat baktat magányos hétköznap helyett ma rámosolygok az emberekre pedig van ami szenved olyan felem is aki üvöltene hordhatatlan ruha lett [… Tovább]

Vers

színes

Mária Magdolna Lőrincz: “”Mostan színes tintákról álmodom”     ne félj, most minden rendben, aranysárga lett a reggel, olyan édenes döbbenet,   szivárványhídról lecsordul cseppenként a harmat, ‎”a felhők jönnek, mennek, de az ég marad “   magasban kék ölében [… Tovább]

Vers

– Édenem –

Fotó – noiportal.hu Hazám lehetne más s lehetne más a házam is, terekb?l részt csak ritkán foglalok, nem veszek magamra olcsó mímeket, azt viselem, mit Isten rám szabott. Szándékát hordozom, míg ? szeretné, addig dobbanok – elfogadom hát az áldást, [… Tovább]

Mese

Manócska könnyei

Tündérfalván, kerek erdőn manócska sírdogál, mindig használt lámpására ráragadt egy pókfonál. Nem világít éjjel fénye az erdő sűrű fái közt, beköltözött pókék lánya, erre kellett a csepp eszköz. Pityeregve megkérdezi a tündérek főanyját, mi lesz velem, én tündérem, ha egy [… Tovább]

Egyéb

Tessék?

    Tessék? Mit kezdtem ma rosszul? A napot? Ja, a kávé! Persze, hogy tettem bele mindent, a szokásos…   Nincs az asztalon? Hát ez már több a soknál… Nem is hiszem… Jó, jó, már látom, illetve nem… Kihagyott   [… Tovább]

Vers

2012 szeptember

Minden fehér most körülöttem. Ködfehér. Ablakon túli fázós reggel: egy elfuserált költemény. Tömbházak tetején keményen koppan a holnap, szegénység a dísze e szerencsétlen kornak. Nyálkás hinta leng szigorú-szomorú szélben, hív egy út, melyre sosem szabad térnem. Kicsinyes korban nagyravágyó álmok, [… Tovább]

Vers

csillagokat szaggat

  ránk pántolt ezer lehetetlen közt verg?dve“oly sok viszály utánmegfogyva bár…”laktok szívünkben… úgy hívunk titeket:Advent,mert ma mélyült sötétek gödreit lakjuk,és a következ? pillanat sem él,még félni is retteg a tudat, már a lét sem remél,karácsony –gyermekként azt hittük, Jézuska hozta [… Tovább]

Vers

Hidat építeni

Farkasszemet néznek meredek oldalak, Köztük örvény sodrában vergődő folyó, Partok távolából kéz kezet nem érint, Hidat építeni! – ez lenne végre jó!   Kőkemény pilléreken állna, Találkozna rajta múlt és jelen, Tenyerük melege összesimulna, Így lenne jövőjük végtelen.     [… Tovább]

Vers

Kötéltáncos

      Lét-nemlét kötelén lebegtünk, eskünk bilincsébe verve elöl mentél, hunyt szemmel követtelek. Elszakadt, együtt mélybe zuhantunk.   Feladtad. Nem lépsz többé porondra.   Világunk romjai felett egyedül folytatom. Még hiszem, másik cirkusz vár, hol háló tart, ha esem.

Vers

Vagyon

Hiányzol, és mint lombkönny? vallomáshalok bele, hogy nem lehet elég,nem lehet elég semmi se t?led, és nem akarok félni,nem akarok bántani,csak néha kifoszlik a tett,és árnya van a szónak, csónak lesz a hajóból,és összesz?kül a világ,toldd zsebre a hibád, gyújts egy [… Tovább]

Vers

meghalni talán…

  nincs értelme, talán tovább kellene húzni az ablakot, túlnyitni a billen?n, nem rázárni a leveg?t a múltra, a megoldást a buktatókra, fektetni csak, könny? lehet – neked, nekem a penész és a cement ette meg minden maradék merszem, er?m; [… Tovább]

Vers

Becsomagoltam

  Becsomagoltam, már készen állok, a pályaudvar csend régóta bennem, vonatom nem jön, füttye sem hallik, de becsomagoltam lelkemben.   Napom még fenn van, órámon tán dél, járatok jönnek, barátok mennek, nem búcsúznak el, megállnak odébb, felszállnak, többé nem köszönnek. [… Tovább]

Egyéb

Fényképalbum

(Családon belüli hanyagság) Úgy köszöntött be az ?sz, hogy észre sem vettük. Te képes vagy napokra elfeledni- elfelejtettem kabátot vinni a sétához.   (Kényszerházasság) Csak állunk egymás mellett, mintha muszáj  lenne. Ezt diktálja a Túlélés Törvénye, mondod- és oda sem [… Tovább]