Tóth Zita Emese : Vagyon

Hiányzol,
és mint lombkönny? vallomás
halok bele, hogy nem lehet elég,
nem lehet elég semmi se t?led,
és nem akarok félni,
nem akarok bántani,
csak néha kifoszlik a tett,
és árnya van a szónak,

csónak lesz a hajóból,
és összesz?kül a világ,
toldd zsebre a hibád, 
gyújts egy cigire,
talán holnap kiderül,
lehet-e valóság az álom, 
vagy csak lábnyom marad szíved helyén,
hogy bármit is csinálsz,
döntés a tiéd, elmarad a végítélet,
elítéllek, elítélem magam,
sár lesz a homok,
nem hallok többé,
kifordul szemem, megvakulok,
én a tied,
de sokkal inkább
csupán sajátomé vagyok.

 

Legutóbbi módosítás: 2012.09.12. @ 05:49 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 144 Írás
Életrajz röviden. Ez kötelezően kitöltendő mező.