Havas Éva : Plakát-álmok (nagyapámnak)

Kép: Faragó Endre – Csendélet…… Ezzel a verssel nagyapámnak Faragó Endre fest?m?vésznek szeretnék mementót állítani.
Faragó Endre fest?m?vész (kés?bb a sors és a politika szeszélye folytán plakátrajzoló) jámbor, senkinek sem ártó, csak a családjának él? ember volt. Egyetlen “b?ne” zsidósága volt – és ez az életébe került.
Munkaszolgálatosként t?nt el – nyughelye ismeretlen.

 

 

Nagyapám köddé vált a széllel,
?sz vitte karján szótlanul
– szegény nem tudta, ez már a vég –
ecsetje végleg megpihent,
hová ment, ott már nincs az úr…

Vezették olajbarna álmok,
vásznára festett díszletek,
mozaikfantáziát mázolt,
majd kezét lefogták zord, rideg,
jeges szív? szörnyetegek…

Nagyapám szélbe szórta álmát,
valahol messze fut vele az ?sz,
rég nem rajzolja gazdagok plakátját,
elhamvadt minden, mi még rá várt,
nyughelyén csak hiány id?z…

– s fölé a porba rajzolgat az ?sz –

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))