Vers

Börtön – Lét…

Lassan-köt? betonbaágyaz életem –Cement-cihába töltöttsóderpárnátis ad nekem –Kemény e fekhely,testemet mégismagábavonzza,s homokkal bélelt dunnám’a félelem – kábultfejemre húzza.Meddig szilárdul méglétemnek félkész börtöne?Mikorra présel kimagából végre Végzetem?!S – majdan kiszálló lelkemért –egy angyal eljön-e?Hogy fényárban fürödhessek –napáztatta, aranyló réteken…

Média

Párhuzamos végtelen

Vágyaink néha a végtelenbe futnak.   (meghallgatom) Voltam felkiáltójel a múlton,                           és kérdőjel a jövőn. Voltam elmosódó árnyékhomály életvíz-tó színén jéggé fagyott tükrön. Voltam félig lejátszott lemez, mely megfakult hangulatot szerez. Voltam kitörésbe fagyott vulkán kinek a szürke élet [… Tovább]

Fordítás

John Milton: A vakságáról

John Milton 1608-1674 a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja, f?m?ve az Elveszett Paradicsom cím? eposz. Nagy hatást gyakorolt a 18. és 19. század els? felének angol költészetére. 1651 telén egy betegség következtében teljesen megvakul, de az írást nem hagyja abba. [… Tovább]

Egyéb

Utolsó karácsonyom.

Édesanyámnak. Duzzadt kalács pöffeszkedik az asztalon. Tetejér?l szikrázó, porcukor-folyam pörög. A fán vidám színorgia hintál, körötte dacos, gyermeki vágy hömpölyög.   – Te rám szólsz: drágám, legalább ilyenkor ne dohányozz!-.   Pohár pohárral vált bódító csókokat. Nevetés, zsibongás száll, s [… Tovább]

Vers

Keresés

minden ami rezzen minden ami mozdul minden ami reccsen minden ami torzul mindaz ami lágyság mindaz ami durva ott van benned összegabalyodva   minden ami emlék minden ami elmúlt, minden ami terv még minden ami felgyújt mindaz ami érték mindaz [… Tovább]

Egyéb

Mígnem…

    Tudom,     már tudom. Eztán nyugton maradok.     Nem, nem fogok önfeledten ugrálni mezítláb az úton.     Baj van. No, nem végzetes, csak olyan icurka-picurka.     Tadam, tadam, tadam…     Néha rohanni akar, mintha a lemaradását akarná behozni. [… Tovább]

Fordítás

J. W. Goethe: Vándor éji dala

                    A csend hegytet?ket                 Ölel,                 Lombok közt ébred                 Gyenge nesz:                 Sóhajtva megállt a szél.                 A madár-karének elnémul az erd?n.                 Várod? Nem? – Eljön                 Érted is az éj.     Wanderers Nachtlied [… Tovább]

Vers

Közhelyeim

        Fuldokló viták hörögnek a parton, elmerülni vágynak, de az ember önző és erőszakos, viselkedése már elégtelen, szemérmetlenül személytelen a düh, ha mosollyal arca szegletén figyeli mások szenvedéseit.   ***   A béke jó, a béke szép, [… Tovább]

Novella

Akkor

Fülhasogatóan visított fel a készülék. Állt, ült, vagy feküdt?  Lényegtelen… A telefon vijjogására felugrott, mintha kígyó mart volna bele, majd egész teste lebénult, lába földbe gyökerezett. Hirtelen késsel hasított belé a rettegés.    A férje vette fel a kagylót. Azt kérdezte: [… Tovább]

Fordítás

Goethe: Vándor éji dala

Megszületett az én változatom is… Nyugodt minden orom:mély csend.Hang sincs ágbogon,alig lenga szél: kis nesz.A fákon némán ül madárka.Árva, várj várva, –te is megpihensz…   Wanderers Nachtlied   Über allen GipfelnIst Ruh,In allen WipfelnSpürest duKaum einen Hauch;Die Vögelein schweigen im [… Tovább]

Vers

KDL

A dombról gömbölyödő pára befurakszik a fák hajába. Mint szürke vattakabát alja a földet az égig betakarja. Borzongat erdőt, réteket, madárba fojtja az éneket. A szivárványos apró cseppek a holt avarba lehevernek. Aztán valaki úgy akarja, a mindenséget kitakarja. Amit [… Tovább]

Vers

Papírdarabok

Nem köt le semmi. Nem szeretek semmit. Az egész világ rámátalkodott. Anyámtól – későn – szemüveget kaptam, ha régim törik, ez még egy darabban himbáljon fényt. De belevakulok ebbe a csóró, s gazdagvert világba, nekem nem futja ceruzámnál másra, lopott [… Tovább]

vegyes

Félkészek érzésre

  Télen majd ha fáj a szívem, kihasítom testemb?l, hópelyhekben megforgatom.   Tél csillagai ráfekszenek, kristálymintás télvirág lesz.   ———   melletted önmagam vagyok és több   ———   ha tudnám szerelemverejtéked összegy?jteném az üveget a táskámba rejteném este altatóként [… Tovább]

Vers

lehetetlen történet

Ahol megvalósul a teljes üresség, ott a nyugalom tisztán megmarad, minden növekszik a maga rendjén, az örök áramlásban körbe-halad. (tao te king) [REMIX] egyszerre csak megfogtad a kezem   – júniusi madarak rebbentek fel fejünk felett, a hőség remegett bennem, [… Tovább]