Juhász M. Lajos : lehetetlen történet

Ahol megvalósul a teljes üresség,
ott a nyugalom tisztán megmarad,
minden növekszik a maga rendjén,
az örök áramlásban körbe-halad.
(tao te king)
[REMIX]

egyszerre csak megfogtad a kezem

 

– júniusi madarak rebbentek fel

fejünk felett, a hőség remegett

bennem, mint délibáb, állt tótágast

az idő, és átöleltelek. bágyadt legyek

szárnyai alatt rezgetta nyár,

és hirtelen elillant.

kapaszkodtunk összefonódott ujjakkal,

alattunk védőháló nélkül tátongottaz ősz.

még tartottál és tartottalak,

csontjainkon a hús szeretkezett,

fényes levelek reménytelen áztak

ablakod alatt. a hideg tél elől betakartál,

terített asztallal, vetett ággyal vártuk

a tavaszt, múló feltámadást, hites vigaszt.

gyémánt tű alatt barázdált fekete

bakelit, úgy tűnt, fáradhatatlan

szalad a végtelenített négy évszak.

négyszer négy és újra nyár, ugyanaz,

csak negatívban: a park, a fák, a madarak.

fagyott hőség, széthullott, süket harmónia,

fekete csend, szűk horizont, zuhanás

nem tudtam többé, hogy te vagy-e te

megérezted. kívül síma máz, hazugság,

szétrepedt tükörből nézlek, szememben

karistolt képek, hamis szépia, entrópia

és árnyak teste zuhant át a parkon

izzadt tenyeremből kicsúsztak ujjaid.

az üres égen halvány vérfolt csupán,

hulló téli nap. végül ez maradt emlékül.

Legutóbb szerkesztette - Juhász M. Lajos
Szerző Juhász M. Lajos 100 Írás
http://radiobauhauz.blogter.hu/ lézengő ritter (1959-es évjárat)