Egyéb

Napraforgó

Egy kedves délután, még a nyáron, amikor gyümölcsöket számolgattam a cseresznyefa-ágon, majd megszakadt a szívem; lassan itt az est, tündöklő szerelmem az utolsó táncba kezd, majd egy bukfenccel levonul az égről, legördül a fekete függöny és én végtelenül szomorú leszek, [… Tovább]

Vers

Kilenc – nouÃ?Æ?

rég levetk?ztél akár a bukaresti tízemeletesek az Eminescu sétányon ruháid a fotelben ott ahol hagytad heversz a cinizmusod centrumában te ágynak nevezed én gy?zelemnek   az es?ben kilencszer fordult át a tested Rubik-kocka a kezedben mostantól megsz?nünk létezni   hajnaltájt [… Tovább]

Novella

Metamorfózis 2. A szalma

A metamorfózisban leírtam, miként változik meg egy férj megítélése. Egy asszony megítélése nem szenved épp olyan gyors változást, de… Az állomás hangszóróján megszólalt a vasutas-induló kezdete, hogy felhívja a kedves utasok figyelmét: bejelentés következik.     – A Bukarest irányából érkez? [… Tovább]

Fordítás

Goethe: Kedvesem közelében

Rád gondolok…   Johann Wolfgang Goethe:   Kedvesem közelében               (Nähe des Geliebten)   Rád gondolok, ha tenger tükrén reszket A napsugár, Rád gondolok, ha forrásvizet fest meg Hold fénye már.   Látlak, mikor az út viharok nyomán Kies marad, [… Tovább]

Vers

Méregpohár

Kicsorbult méregpohársebzi véresre szomjamat –Csordultig telve már a szenvedés…Édeskés kortyok higítjákkeser? kínomat –csitulni kezd a mihaszna szívverés…Örök álom ringat ölében –dúdolja közben az újjászületéscsábító hangjait,de én – kit eltaszít az Éden –konfettiként szórom a Világrafellángolt életemkiégett hamvait…

Novella

Turi-muri

Bizony, vannak szégyellnivaló tetteink…   A város központjában volt dolgom. Hivatalos ügyem elintézése után gyalogosan indulok hazafelé. Kellemes id?ben, sétálás közben nézegetem a kirakatokat. Lassan, ám biztosan odaérkezem a “csábítás csábítása” elé. Turkáló. Nem tudom miért, de imádom ezeket, a [… Tovább]

Vers

Rendet kellene rakni

mókás monológ                         Unalmas nyári délután, lefüggönyözött, h?s szoba, elszívja térer?m a h?ség, mellemre ül a nem várt ostoba henyélés istenasszonya. Ilyenkor gyakran el?kerül er?tlenül valami rejtett buzgalom, persze csak gondolatban. Ábrándozom, hogy az id?tlen id?k óta [… Tovább]

Vers

Felülvizsgálat

    A karköt?t t?led kaptam. Cirádái kopottak. Minek vettem fel ma? Utánad kellett volna dobjam. Azóta veled lenne Afganisztánban. Vagy a barátn?d hordaná, akit ott Teneriffén. Akivel a kanapén.   Azóta nem láttalak. Nem is kiabáltam. Arcomon folyt a [… Tovább]

Vers

Mindennapi rettegés

Szinte nincs olyan nap, hogy a hírekben ne jelenne meg a terror. Sehol sincs biztonság. Bárhol és bármikor lecsaphat a gyilkos szándék nem kímélve az ártatlan embereket, gyermekeket. Robbanás lett úrrá a csöndön. Darabjaira hullott szét a világ,s megremegtek a [… Tovább]

Vers

Minden, amit nézek…

Minden, amit nézek, a ködökbe mállik, Mint a tisztítási karc a szemüvegen, Úgy alakul bennem lassan a szerelem, S ahogy a Nem szabad! véleménnyé válik. Mert nagyon akarom. Mással, ha vele nem. A föld közeledik egészen a nyálig, És megragad [… Tovább]

Vers

Dal diólevélre

  A szám maradt gyerekkoromnyi tátott, és ingem, gatyám összemaszatolt, most bűn gubancol, kifosztottan állok, de nem lett gazdag, aki megrabolt.   Egy diófának szoktam elmesélni, hogy ősztől, téltől fölösleges félni, a csonthéj alatt ép gerezd lapul,   s a [… Tovább]

Vers

Szobába zárt gondolatok

Saját fotó     A Föld exitusa messze, ám a haláltusaegyre közelebb. *Mocorog az éj,huhognak a baglyok, halálhangok közöttnászdalokat hallok. *Ne félj, boldogtalan, én melletted állok, nyomorúságunkbannincsenek határok. * Kopogtatás nélkül nyitjátok szobám,engedély nélkül távoztok,korán – gondolatok.

Kisregény

Pórázon XLVIII. rész

Az élet az egyetlen olyan dolog a világon, amit nem lehet túlélni. Még akkor sem, ha a nagy igyekezetbe belepusztul az ember. * 60.   Nem sokat tudunk pihenni. Az éjszaka folyamán kezdetét veszi politikai átnevelésünk. Különböző, nem érem el [… Tovább]

Mese

Mátyás meg öreganyó húslevese

Nagyapa meséje Millának Mátyás vadászgatott erd?rengetegbensok vadásztársával egybekeveredten.Déltájt, míg a szakács ebédet készített,elsétált a király, és el is tévedett.Elmúlt a délid?, aztán esteledett.Királyunk megfáradt, és elcsigázódott,mikor pislogó fényt pillantott meg amott.“No, ide benézek” -gondolta jó Mátyás -,“éjszakára veszek itt magamnak [… Tovább]