Vers

Elrajzolt vonal vagyok

  Arcomon varasodik az id?, zsebemben csak csend csörög. Sz?rén megült vágyak ?znek, pénz fialta örömök.   Egemen felfeslik a tejút, számban rosszíz? lesz a kenyér… Elrajzolt vonal vagyok egy világnagy ember tenyerén.  

Novella

Kincsek a föld alól

“Ilyennek születtem, te megtalálsz, lesimogatod rólam azt a finom valamit, ami eddig körülvett, és most látom a szemeden, el akarsz dobni.” *     Mióta itt lakunk, azóta megtermeljük magunknak a krumplit. Éveken keresztül tapasztaltuk, hogy mindig van egy-két furcsa [… Tovább]

Egyéb

Esti gondolatok 2.

Alvás előtt, helyett…*   Karácsony közeledik. Hosszabb a bevásárlólista. Nem csoda. Bár egyedül élek, mégis minden karácsony első napján sokan ülünk az asztalnál. Vendég a három gyermekem, családostól.      Elkezdődött tehát a keresgélés a bevásárlóközpontokban, hogy majd minden jó és [… Tovább]

Hírek

John Milton

ââ?¬Å¾…igazi költ?, aki anélkül állt az rdög pártján, hogy tudatában lett volna.ââ?¬Â (Blake)   John Milton (London, 1608. december 9. – Chalfont, 1674. november 8.) angol költ?, politikus, a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja. Legismertebb m?ve az Elveszett Paradicsom cím? [… Tovább]

Vers

Sóvárgó

*   a paráznaság sóvárgó tekintete vagyok, szívemben földrengés, felbolydult a lét, ajkamban az erő, mára alább hagyott, s csak az ösztön, mint férfit, meg-meg bökdös még. hallom a fákat, a szelet, cirógatják fülemet, a gyűrű árnyékában, még tisztességgel állok, [… Tovább]

Vers

Esettanulmány

  Egy sámlin ül bennem A szoba meghatározatlan Négyzetméterén Két ablakon süt be a fény Gondolatait még illik ismernem Emlékeimb?l ha máshonnan nem Érzem is ahogy mozdulatokat Produkál a sámliról felállva Ósdi szekrényhez lép kitárja Ajtó-szárnyait polcokon Könyvek százai tudja [… Tovább]

Fordítás

Shakespeare: 75. szonett

átköltés Shakespeare: 75. szonett   Lelkemé vagy, mint lété az étek,Vagy mint földé zápor sóhaja, csöndes.Békémért folyton harcokban élek,Mint szegény, ki kincsért fejére b?nt vesz.Olykor örülök, rád oly büszke vagyok,S rémít az id?: „Kincsed elveszíted!”Legjobb, ha mindig melletted maradok, –Majd: [… Tovább]

Vers

magán(y)beszélgetés

ha csak úgy megszokásból kérdezed, mondom sablonosan, kösz jól vagyok, ha meg “yoga in daily life”-osan érdekl?dsz, kedvesen kiegészítem kösz jól vagyok , lehetnék másként is, de minek?parasztosan ?szintén is válaszolhatok szarul, de büszkén. (oh,  tudom ilyet nem szabadna leírni!)ám ha valóban kíváncsi vagy mindenre ,örülnék, ha végre személyesen is megismerhetnélek. szemt?l szemben  kitálaljuk egymásnak  minden lelki nyavalyánkat… -nincs válasz- ha megkérdezik ki hívott, rezzenéstelen arccal dünnyögök: senki, vagy: nem ismerem, vagy: téves volt tulajdonképpen nem hazudok aharmincasrólhívtamahetvenesszámomat   Isten most nem ér rá. [… Tovább]

Vers

Etűdök

  1. A szél babrál. Kering köröttem, biciklit les a kocsmafény, az utca ásít, hálni készül, a szögletekig fordul-térül, majd elnyújtózik feketén.   2. Kutattam emberarcokat, kutattak emberarcok, tükrök árulták titkaik, s én vásároltam is, amíg kevéske pénzem tartott.   [… Tovább]

Vers

XX.század

  ãâ?¬â?¬ szürke táj szürke ég szürke ház szürke kép mégis eleven a nap szinesszürkévé válik t?le az egész világ de a gondolat fekete mara d

Vers

Csillag-papíron

Böröczki Mihálynak   Égig ér? élet lenyelt könnye arcán ráncokba fut, borostyán-szemében az írisz akár virág virul.   Lágy hangja illatos gyerekkor, falusi csendélet, véraláfutásos sorsunk bölcs mérlege.   Miközben annyian a ma kirakatában pózolunk.     Sajnos nem, Mariannám, [… Tovább]

Vers

ER?

  A sötétségb?l jött felém, bántotta szemét a fény. Csak nézett rám hunyorogva, – Nem semmi vagy ! –mondta és szava fényl? higanyként gurult szerte-szét. – Jól van. – mondta még, de nem láttam se er?t, se reményt. Kerülte a [… Tovább]

Vers

Szitál a hó

Telet szitál reánk a hó Fehér lepelbe burkoló kezét szorítja már a fagy, de ? nem az, ki félbehagy- ja túl korán a kezdetét – tovább ragyogja életét nekünk, s ha álla pelyhesedni kezd, szakállat is növeszt , mi földet érve [… Tovább]

Vers

A szeretet metamorfózisa

  Szeretetb?l  jöttünk, szeretetb?l éltünk, szeretetet g?gicsélt a hang, a csend, a délkörök, a N?, a Férfi. Az Örök. Értettük növények, állatok szavát,  dúdoltuk lágy szelek hullámdallamát, körülfontak fények, illatok, hegyek. ­­­Szerettük egymást mind. N?, Férfi, Gyerek. Édeni életfa folytonosan [… Tovább]

Vers

Hozzád hajolok

Gabikának     Erőtlenül ülsz, soványan, hajlottan, hogy észre vegyél, elébed hajoltam. Ami körötted van, már nem is nézed. fénytelen a szemed… nagyon messze réved, hova nem kellene ahova – mint mondod – vágyódsz már, szeretnéd, ne legyen több gondod. [… Tovább]

Vers

Kannaváró

Olyan, mintha értelmes szöveg lenne, nem? Vagy talán inkább csak zene ez?… (meghallgatom)     Borsmátó helyén fergeteg indiótó Salavassal forró kranáter andalog Lépten-nyomon lekellettek Mentek a liobálba Kövéren, seresen, bajadán szelt a Zog.   Sapállattól csalinásig kevés a tolladó [… Tovább]