Thököly Vajk : Sóvárgó

*

 

a paráznaság sóvárgó tekintete vagyok,

szívemben földrengés, felbolydult a lét,

ajkamban az erő, mára alább hagyott,

s csak az ösztön, mint férfit, meg-meg

bökdös még.

hallom a fákat, a szelet, cirógatják fülemet,

a gyűrű árnyékában, még tisztességgel állok,

ördög húzza nekem, amazonok, nimfák felett,

szakítsatok szét ti, bűnbe kúszó

kedves álmok.

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk