Vers

Alakzatok

    Egyenletesen pörgök ki jelenem kínosan megszámolt sarkaiból, próbálom körré formálni az életem, beleszámítva végre a véletlent, meg hogy semmi sem az, hogy semmiért cserébe nincs vigasz, és általában a taps is elmarad egy-egy túlfeszített, ám de sikeresen teljesített [… Tovább]

Vers

Bizonyíték: meditatív rózsa

Zengő – ritmus, és kép Mondd, miért nem láthat olyat, ki földi,hogy virág nő kékre – s egésze izzik-ott, ahol felhők hasa dombok íve…Láthat? Igen? Ki? Válaszolj! Hogy kaphat olyat, ki féli:kőkeresztet hátra – le mélyre, szívbe –éppen akkorát, mi [… Tovább]

Vers

ÖRÖKSÉG

  Időn és magán kívül élt.Így lehetett rá számítani.Olykor. Követelni, ami tőlejárt: a kelleténél sokkal többször.Soha nem hagyta, hogy a szívünkközepére húzzuk. Akartuk volna?Foggal-körömmel ragaszkodottahhoz a több milliárd négyzetméteralapterületű külön világhoz, ami túltágas volt mindig egymagának. Egy nap aztán – na nem [… Tovább]

Vers

Ma – nem három éve –

Ha úgy, mint a kanóc– viaszgyilkos- égne lángoló gondolatom,három éve lenne;ha úgy, mint a reggel– éjjelek váltója –ébrednék álmomból,három éve lenne…ha úgy, mint a tegnap– jövők anyja –várnék gyógyúlt holnapot,három éve lenne;ha úgy, mint én– akaró lélek –lélegezne egy fejletlen tüdő,három [… Tovább]

Vers

Egy régi dal

                                                                                                        egy régi dal                                                egy régi kép                                                új az ének                                                várod az estét                                                az emberek félnek                                                egy régi dal                                                egy régi kép                                                kérés a reménynek                                                miért és kinek                                                minek [… Tovább]

Monológ

Beszakadt jég

köszönet a megíráshoz kölcsön adott érzelmeidért    A napokat összegyűrt zsebkendőként dobálod bele a múlt papírkosarába. Egyfolytában csak sírsz. Már annyit, hogy a könnyeiddel szinte egy egész tavat meg lehetne tölteni, mely jeges pillantásait feléd visszatükrözve lassan befagy. Alig hallhatóan [… Tovább]

Vers

Álmok közt ébredés

Anyámmal tegnap éjjel álmodtam   vele örök rendben voltam – sosem szoktam –álmom is oly egyszerű volt, visszafogott,ahogyan ő életemben lenni szokott –valami diétásat és gluténmentest,tortát vettem, amire ő rá se nézne –mosolygott és díszeiből a kisebbetleszedte, hogy úgy csináljon [… Tovább]

Vers

Talán a vér

    Talán a vér ragadt meg, míg meditációvá lehetett. Talán a kisherceg felsebbzett lelkéből áradt szeretet. Talán egy óvodás ártatlanul szeretethiányos volt vadul. Talán a depresszió alkotásképtelen mozdulatlanul. De hiszem, mi állunk szerelmesen a sivatagban. Lelkünk eggyé olvadt sokezer [… Tovább]

Vers

Kőbe zárt fájdalom

Zengő/zene Kép: Michelangelo – Piéta       Megteltem bánattal…A szív túlcsordul, holtra rándul.Súlytalan lélek végtelen síkjánmegkövült, néma fájdalom.    A sors beteljesült… Könnyeimben ázik a világ,imám vérző gyászba fullad.Álmod őrzi a menny kék lugasa,mely ott lebeg a varázsló csöndés [… Tovább]

Vers

Vigasz nélkül

Imák gurulnak leTérdeplő halmokonUtat keresnekMinden idő örökké jelenDe az élet mégis halálról szólLélekre tűzött húscsipetrőlVonatablak előtt elfutó tájrólKihűlő csókokrólElnémuló szájakrólŐszbe vesző fürtök illatárólLéket kapott csónakbanSzorongásrólIdők metszéspontjárólMúlttól és jövőtől való szabadulásról   Ma egész nap esettA koporsóraVastag paplant helyeztekNem szívesen hallottuk [… Tovább]