Vers

Rongyos élet

Az életemen nincsen folt,ha cérna szakadt, tűm nem volt.Kikandikál a résekenaz értelmetlen félelem,hogy tovább hasad s nem lesz kézeltüntetni a hibás részt,és végig ilyen zavartanmaradhatok csak magamban.De Isten néhány öltéssel megtoldhatja pár lépéssel,és hagyja addig szaladjon,ameddig kell még haladnom.Ha megtorpan, tán [… Tovább]

Vers

Tűnődések

    titkos vonzalom szóra újabb szó simul: szerelemgyerek csalóka világ nyargalunk az erdőbe, hopp, már kifelé! lóra pattanok száguld velem paripám helyben maradok szenvedésből ír mert hiszen azért költő verse – szenvedés szép a gondolat kimondtad és leírtad kifacsarodott [… Tovább]

Vers

Neked lopom a csendet

Ha majd jegesen fújnak  a dühödt téli szelek,  akkor terítem rád szerelmem örök hitét, hogy melengesselek, mint napsugár a búzamezőt. Édes arcod őrzöm, míg álompor szitál rád. S neked lopom a csendet,  hogy féltve ringasson el.    

Vers

OTT. VAN. MINDENÜTT.

OTT                            Közelebbről? Mindenekelőtt: benned, hiányként. Hiszen fizikailag nincs                           jelen, és ennek a körülménynek persze tökéletesen tudatában vagy.                         Ám a psziché hogyan is érhetné be ennyivel? Egyszerű, de ravasz trükkel                         simán erényt kovácsol a szükségből. [… Tovább]

Vers

Színes kaland / mese/

 Színes kaland                               Koosán Ildikó Egyszer régen úgy esett,Játékból a színeket Eldugták az istenekA fehérbe, mindjüket. Hajjaj!  Nem számoltak ők a bajjal.Színtelen lett nap, és hajnal,Egyhangú lett a világ…Nem mehetett így tovább! De a színek összefogtak,Addig- addig mocorogtak,Míg a fehér megrepedt;Meglógtak a színesek. Hazaindultak serényen, [… Tovább]

Vers

Úgy fogyok el

      Úgy fogyok el, oly halk – csendesen, mint gyertyaláng fényesedő ablakszemen, akár a homok, ha nap csókolja forró fövenyen, úgy fogyok el, halkan – csendesen. Úgy fogyok el, oly halk – csendesen, mint fű alól a föld, [… Tovább]

Vers

Single bell

  Mától kevésbé kellene szeresselek: lazítok verssorokkal hozzád makramézott köteleken. Mától mégis, jobban kellene szeresselek, hogy egy időre távozva is érezz végre; odabent biztos lánggá minősüljön át lélekfeled. Muszáj kitépnem testemet már roskadó álmaimból, hogy lépteimmé egyenesedjenek. Innen tovább csak [… Tovább]