Levél

itt maradtál

      Merész ölelést hordok karjaimban. Kit nevezzek meg a pillanatokban? Gyötrődés nélküled, mesétlen, űr. Úgy fakasztod fel szemérmetlenül, varázslatokkal mindenttagadásom, mint az engedelmessé érlelő csend. Mégis szavakba bújtatott képekkel, filmtelenedve lelkesít csupasz valód. Míg másokét néztem, és valótlanná [… Tovább]

Vers

Változatok a szerelem megvallására

Szerelmemet annyiféleképpenElmondhatom neked:Ha akarom dús rózsát tűzökAblakodba, s kezedLopva megérintem míg utánanyúlsz,És tartom amíg elhullszKét karomban tétován,félénken,Szemed fényét békésenRajtam tartod egy csók ízéíg,S ott hagyod feledésíg.Én nem teszek semmit,csak állok,Érzem,hogy illatodSzétárad mindenhol,megéget,Kábán nézek elébedMiközben te reámdőlsz enyhén,Szívszorítva,gyengénÚjra számhoz ér bódító [… Tovább]

Humor

A tévedhetetlen

részlet az Összefércelt sorsok c. memoáromból       Az egyre gyakoribb rosszulléteimmel panaszra mentem a kollégium doktor bácsijához. Jánosi főorvos úr a nyugdíjkoron jóval túl volt, már csak totyogni tudott, és mi nevetgélve állapítottuk meg, hogy ez nem lehet [… Tovább]

Vers

Dermedés

…A-nak, hogy be ne következzék…   Amint szívedből elfogy szereteted, kővé dermed az árny alatt; a mételyezett gondolat sötétjén békéd többé nem lelheted.   Szemedben öröm könnye sosem csillog. Magányod köde betakar, nem talál meg ölelő kar; fázó lelked megbújni [… Tovább]

Vers

Istentelenül

    Láttam Istent mikormegpihent kicsit.Leülve; ölébe ejtette áldó kezeit,s szemét egy pillanatra,mikor lezárta,elfelejtett lenéznie poros világra.   A sötétség lassan eluralkodott,csak az imák ragyogtak,mint a csillagok,s szórták magjukatezer fájó szívbehol gyökeret vertek,hittelen reménybe.   Nem volt ez több, még [… Tovább]