Vers

Rituálé

– Szabó Lőrincnek – Önző vagy. Van levegőd és filozófiád, valahonnét valahova lennél. Most vagy. A végtelen vizet fölhasítod – a vizet – megmerítkezés helyett hullámokat vetsz; testvérnek tudod az el nem különülteket. Egyedül vagy. Árva. Meddő is bizonyos. Szomjad [… Tovább]

Vers

A vér szava

Egyszer szólít majd a véred „…itt az idő, most vagy soha…” … de ez az írás, sajnos, csak hangoskodás, tele felkiáltójelekkel… nagyra nőtt gondolatokkal, de az még kevés, hogy a líra is megjelenjen… sőt, a zaj eltakarja, a líra arcát, [… Tovább]

Vers

Memória-játék

      Nem akarok több szomorú verset írni.Tökmagízű telekről álmodom,méteres havakkal, olajkályha szagával,s ahogy a szarvasok csengője messzehangzón átsuhan a városon.   Bárányfelhős, zivatarmentes reggelekrőlírnék, a gyermekkor makulátlan egén,meg arról, amikor még mindenkiott volt, együtt. Rég múlt.Oly messze járunk [… Tovább]

Vers

Álmodozásaim

Ázni esővel, szerteszállni széllel,döcörögni egy szekér kerekével,letörni száradt, megfáradt faággal,lélegezni a friss föld orrlyukával,fütyörészni a suttyós madárdallal,leszakadni az ázott folyóparttal,a semmit összekötni az egésszel,és zöld lenni a fűszál örömével,a reggelt keltve lenni egy a nappal,és összegyűrődni egy irkalappal,vagy – semmiben [… Tovább]

Vers

Egyetlen

Nekem egyetlen törvényem van,hogy a felém járót befogadjam.S ha kérdenéd, mi az ok,nem lennének válaszok.Úgy tennék, mint az ostoba,ki nem tudja, angyalszárny az ostora.

Vers

“Hópihe”

Mint csintalan csend, ki hallgatni képtelen, csorba csésze kacagás, romlatlan remeteszokás, hogy fel nem csillan az út – hibás. Csöpög a hó, még fagyatlan csillagok, esőként vállamon, pihenni jártatok, s hogy átázott lelkemen fénytelen románc, ez az: Kristálytalan megalkuvás. Elfogadni, [… Tovább]

Vers

Különös álmot láttam…

    Különös álmot láttam az éjjel,furcsa, ismeretlen lázbanégtem, s te kedvesem, nem imádkoztál értem…Mellkasomra térdelt a végzet, szúrós szemével engem nézett.Szorult helyzetemben,minden korcs tettemetelvinnyogtam…Levegőm fokról-fokrafogyott, s tüdőmbőlaz utolsó légbuborék kipattogott.Meggyötört, nyirkos lepedőnébredve, riadtan néztemszép szemedbe.Elmondtam neked,hogy különös álmot láttam az éjjel,furcsa, ismerős lázban [… Tovább]

Vers

Anna-szál(l)

http://youtu.be/XTsaou-qrjk   Már elfeledted hajam illatát is, a hárs’ hordozza talán még nyomát, az arcom éle gyenge holdvonás, mit visszatükröz néhány fénybogár.   Az éjszakákban alig vannak színek, de bennem virraszt minden ami szép, mégsem érzem nyugodni a szívem, pipacs-szerelmed [… Tovább]

Vers

Körvándor

  Álmatlanul forgolódszaz ágyadban,veled forognaka gondjaid,pörgésben vagy,éjjeli körvándor.Szembe jön veledaz előző nap,a jövő távoli mámor.Magadba forgolódsz,elragad a szédületmég nem tudod,a reggelmegváltás vagy rémület,az induló nap szólít:üdvözöllek ember.