Nap: 2014.11.16.

  Közhelyek gyűltek össze a szememben, nekem nem, nekem nem számítanak azok a hétköznapok, amikor más elveszített rongybabája vagyok.   Látod, sok év után elkezdett foszlani a bal mellemnél az anyag, nem vész el, csak átalakul- izé, kiszakad-.   Ne [… Tovább]

Emléket, időt, kezet tördelek, esetlen a számon a szó is, felborított pohár minden megindult gondolat,míg árnyékod kutatom az ajtóninnen, magambahallgatok: létezem, mindenütt te vagy. S a kabát alá osont hűvös reggel, ha megszólal végre a hangodon, tenyerére vesz a  vérkörnyi [… Tovább]

  nem tagadhatom tovább, a bűn vagyok, én magam, s mint mindennek, úgy ennek is, hatalmas ára van.   mert, ha vaskályhákban, táncot ropnak a rőzselányok, vörös szoknyájuk után kapkod a kéz, de markomban elhervadnak a lángok, nem marad más [… Tovább]

    A polcokon sorban, szépen csomagolva tegnapok olcsóbban, a ma már fogyóban. Reklámtáblán jövő, vonzó körítéssel, gyanúsan szemléled, de rávisz a kényszer. * Apró álmok felett vonalkód vagyok, zárjegy van szívemen, felszakíthatod. Ne keresd a mennyet, veled poklot járok, [… Tovább]

        A Bükk hegység karéja, Egy kicsi falut ölel, Mely itt van a szívemben, A lelkemhez közel. A falut dolgos emberek lakják, A látogatót szívesen fogadják. Aki oda vendégnek betéved, Nem marad híján a falu szeretetének. A [… Tovább]

/imajo/     szívemben ékszervallomásban óhajtáspárnámon illatbódult éji álmomban a vágyvillanásfelcsillanó homokbanselyemfény leszelmindörökre kedvesem      

Az elején két muraközi ló volt, megringatták a föl-leszállongó port, csak ballagtak a lomha rúdhoz fogva, s a spediter lett kettejüknek foglya, úgy ringatóztak, mint a fű a réten, a keményre fújt négy gumikeréken, nagy változás volt a szekérhez képest, [… Tovább]