Lassan már az ősz is elmúl, ás a tél majd jégvermet. Ellepnek zord félelmek, hogy a fény, s az égi azúr örökre ment, játszik az Úr, nem alszik a Természet, haldoklik, vagy nagybeteg. És kórteremben, csempefalú szobában a csövek közt, [… Tovább]
Hideg a szél. Mar, vág, üt. Befagyott tócsák mindenütt. A jég alatt hófehér arc. Ragyoglik, nincs rajta karc. A csontokról lerágták a húst. Fognyomok. Már mindenen túl. A csontokat belepi a hó. Fagyni kész emlék-takaró. Megfagyott csillagok az égen. Szemük [… Tovább]
