Irlanda Máté : Ősz végi szonettke

Lassan már az ősz is elmúl,
ás a tél majd jégvermet.
Ellepnek zord félelmek,
hogy a fény, s az égi azúr

örökre ment, játszik az Úr,
nem alszik a Természet,
haldoklik, vagy nagybeteg.
És kórteremben, csempefalú

szobában a csövek közt,
magányosan kendőt köt.
Szemfedőt a holnapra,

s majd felrakják egy honlapra,
hogy átment a túloldalra,
új hús lett a holtak közt.

————–

Kedves (hovatovább egyik kedvenc) Szerzőm, ez harmatgyenge lett. Nem állnék neki papolni, az internet millió helyen írja le a szonett ismérveit, ez több sebből vérzik.

Homolokcsók: NHI

Legutóbbi módosítás: 2014.11.27. @ 20:43 :: Irlanda Máté

Szerző Irlanda Máté 132 Írás
Üdv mindenki.89-ben születtem Miskolcon,most dolgozok. Eddig Lestat de Lioncourt néven publikáltam