Vers

Perspektíva

      Állok a tájban. Ahol szemöldököm homlokommal összeér, ott lenne a fix pont, de a horizont a semmibe kéklik. Foszlik a tudás: széttart a hitt párhuzam, (a hozam mínuszban) az egyenes elhajlik a térben, térden az oszloprend, a [… Tovább]

vegyes

Jövő

…a jövőtök, másnak már a múltat jelenti.       Vársz. Évek óta várod, hogy megtörténjen. Elképzelted százszor, ezerszer. Ám a gondolatok valahol mindig megakadtak. Próbálod elképzelni örömöd, mi történik ha…? És az életed utána? Boldog leszel, megnyugszol? Vajon azután [… Tovább]

Vers

Remény

Mosolyogva állt elém…*   Feledjem, hogy csalfa, hitszegő, mosolyogva állt elém a remény. Mutatott új tavaszi világot, ingyen adott hitet, kristálygömböt, benne képeket, lásd, ilyen lehetne az életed! Káprázó szemem könnyel futtatta…   Szívem megsúgta az igazat tükröt tartva elém, [… Tovább]

Vers

Remények sóvára

  Takarodj bel?lem!Azt se tudom, ki vagy.(Vadászból is lesz néha vad.) Én nem kértelek.Volt már ilyen…(Múltkor szóltál: maradj velem.) De nem így kellesz.Túl bizonytalan.(Mindig ilyen, alaktalan.) És ha szeret?Ha soha nem hagy ?(Vadászból is lesz néha vad.)    

Vers

Levéltöredék az Alpokból

Egy régi versem, amit anno “elfelejtettem” feltenni:)     “Eh, mi a név? Mit rózsának hívunkbárhogy nevezzük éppoly illatos.”mondta a hattyú, s ugye ildomos,szavára adnunk, ha képbe írjukhóba horgolt csúcsaid zord Alpok? Csönd honol. A táj suttogó fehér,orma magasba nyúl, [… Tovább]

Kisregény

Anda – IX.

*   IX.   Amilyen hamar elaludt, olyan gyorsan fel is ébredt. Ránézett az órájára. Fél nyolcat mutatott. Felkelt és megnyitotta a csapokat. Szinte csordultig töltötte a kádat, aztán kényelmesen elhelyezkedett benne. Számba vette a lehetőségeket, hogy amíg fel nem [… Tovább]

Egyéb

Könyvismertető

– egy ötvenhatéves férfi, ki harmincnyolc évvel ezelőtt írt utoljára (írásbeli érettségit), feljegyzi olvasmányélményeit – Bevezetés Avval kezdem, hogy egy héttel ezelőtt sok szabadidőm volt, hát tettem egy sétát a környéken, ahol harminchat éve lakom. Nagyon jó volt: a ház [… Tovább]

Egyéb

Fészek nélküli madár

Bezárta lapjait, egy mese végére ért, sok szájról történet, másoktól, magamért.   Hol volt, hol nem, talán igaz se volt…   Mondják: szabad vagy, szárnyalj napkorongba kék egek taván, önálló habokba. Mondják, feledd, ki nem adta mit kértél. Mondják jobb [… Tovább]

Kisregény

Madaraskönyv – VI. rész

A gyurgyalag *   Szűkebb hazám, a Csanádi-hát, valójában a Maros hordalékkúpja. A havasok vizétől megerősödött, sebes vizű folyó, miközben utat vágott magának a Zarándi-hegységben, elfáradt, s itt rakta le kavicsos, homokos terhét. Sokszor annyit, hogy saját hordaléka állta el [… Tovább]

Média

Egy molypille emlékére

…de útjába gyertya nyúlt, (meghallgatom) Csupán molypille szállt gyapjúkardigánra, – pillanatnyi éhét csillapítani – sötét felé röppent, útjába gyertya nyúlt, s kamikázé-tánccal tűzhalálba hullt.

Vers

Bánatos

gyermekvers     Bánatos a kicsi kutyám, Lóg a füle, farka. Azt gondolom, haragszik rám, Ugatni akarna.   Tátogatja kicsi száját, Nem jön ki a hangja. Emelgetné a kis lábát, Szaladni akarna.   Ám hiába próbálkozik, Nem ugat és nem fut. [… Tovább]

Egyéb

Egy antológiáról IV.

KOVÁTS ILONA   Életrajzi adatait nem sikerült kiderítenem. Szegeden élt, bedolgozó a helyi Fémtextben. Tanári oklevelét asztalfiókban hevertette, mert egy Szeged elleni bombatámadás során egyik fülére megsiketült, másik fülére részlegesen hallott. Els?sorban prózaíró. Könnyed stílusa üde színfolt a lírai alkotók [… Tovább]

Vers

Macsánka

    Ilyen jó macsánkát nem evett még senki, ide jár a hangyácska is úszóleckét venni. Kis legyek a gőzben vígan kergetőznek, szúnyog  kopogással  jelez a fedőnek: Engedj már be engem is, meghívott a krumpli! Nem férsz már el, eredj [… Tovább]

vegyes

Valahogy így

Hamvas, Wass, Weöres, Goethe, Márai, Heine, könyvekbe belelapítottan, – a múlt polcára rejtve – iskolában nem tanultam. Más volt a módi:tanulni, tanulni, tanulni! A szétcsúsztatott jelenben sűrű egymásutánisága jött a muszájtól szorgos napoknak s konok kondulása harangoknak. Hát így, valahogy [… Tovább]

Vers

Emlékek…

Nagymamám emlékére, aki 110 évvel ezel?tt 1899. május 18-án született és 1996. május 28-án – 97 évesen – hagyott itt bennünket       ? volt a legjobb ?sz nagyanyóka, csillogó szemmel rám nevetett, bölcs szava intett a szépre, a [… Tovább]