Vers

az időbe fonódva

1. nem hinnéd, de egyszer én is voltam gyerek.voltam a tojássárga, nevet? nyári sugárnyaláb,mikor még nem vártak sehol veszélyemberek,csak simogattak a tekintetek, a hangok, a szavak,mert téged még soha, soha nem láthattalak,nem tudtam, hogy iszod majd a kávét,és milyen vagy, [… Tovább]

Egyéb

Fáradtság

  Hova megy az ember, ha sehova kéne, mert azért kimozdul, nem félig, egészen, amint meg kimozdult, maga csodálkozik, ilyen könnyen minden kerül a helyére; mert el?bb még agyalt, – vegytiszta elmélet, mostan inkább séta, jó beszélgetések.   A fáradtság ugyanolyan, [… Tovább]

Média

Hattyúdal

(meghallgatom) Csöndes hamudba rajzolom nevemet,  szellőktől féltve erődöt emelek köré. Könnyekkel tapasztok falakat, ha jössz, érezd, mennyire vártalak. Kelő Napunk felé, lassú léptekkel siess!

Elbeszélés

Credendo vides

– hit által látunk –   Az apátság dombtet?re épült, mely körülbelül kétszáz méternyire magasodott a síkföld fölé. Köröskörül lágy itáliai tájak fordultak körbe-körbe, de maga az apátság szilárdan állt a dombtet?n, és mint jegygy?r? ölelte körül a háromhajós templomot, [… Tovább]

vegyes

Merre van?

Csillagok közt ülök… Lábat lógatok… A Föld oly távoli, csak egy pont. Nem is érdekel Reszket? szemem Másra ügyel… Egy közeli helyr?l Polaris figyel… Nem tudok ránézni már teljesen elkábított a csodálatos szépség… Megközelíthetetlen távolságok távolsága… Oly messzi elérhetetlen de [… Tovább]

Vers

Medd? intelem

 mit nekem ráció            a csíziót hogy értsem körülmetéltek már százszor     álomfejt?k  mint f?szál  s id?jós mindahány            csillagjegyem tetovált           kávézaccom karaván megfolyt lobogó            sávok újságos bódéban észmosó árus             jöv?t kémlel            a látnok trágár szó özön  leped?  lapon szenny zuhatag            terelt közöny bet?vet?  falka            árja  hírérték zúdul a világra   megsárgult  sajtó                maroknyi szalmát kérek            csutakoljam le magamat 

Vers

Nem várom meg

  Az örök ígéretek, hogy itt leszel,üzensz a naplementével,szirmokként marnak b?römbe,s bedobálva a b?röndbeviseltes emlékeim- a Holdat már nem várom feljönni.

vegyes

Lesújtó cseppek

Szürke égen villám csillan… Hangja is elér igaz lassan… Támadnak! A cseppek mint vágó penge élek sújtanak le a földre s szívembe… Kifúrják az utat nem kímél… Nem kérdez csak támad… S ?z az es?… Serege kerget és úgy látszik [… Tovább]

Elbeszélés

Délutáni szendergés

Magamhoz térek lassan, és ráeszmélek, itt szeretnék élni.     Évek óta hódolok egy rossz szokásomnak, szombat és vasárnap délutánonként lepihenek egy-két órára. Békés, csendes szunyókálás, vagy elmélkedés, múltidézés lesz a dologból, miközben megpróbálom elaltatni lelkiismeretemet a lopott id? miatt. [… Tovább]

Kisregény

Képfecskék I. rész

néletírás     Rekken? h?ség, májusi nyár. Gézát várom, akácfaárnyékban, rönkön ülve. Hétvégeken ellátogat a szolnoki klubba, érdekl?désb?l, friss hírekért. Ígérte, ma is jön. A szomszédos községben él, útba esünk. Mivel úgyis erre jön, barátságos gesztusként rövid kitér?t tesz. Siketek [… Tovább]

Kisregény

Anda – X. rész

*    X.   A tranzitból kijövet, rögtön észrevette Wolfot. Egy csokor virág volt a kezében. – Remélem, jól utaztál? Próbáltalak visszahívni, de már nem értelek el. – Ahogy letettem a telefont rögtön indultunk a géphez és kikapcsoltatták. Egész úton [… Tovább]

Egyéb

Madaras (két haiku)

régen írt sorok leporolása… (2002)   Madár   szárnyát kibontjafénytelen égen villámtovábbcsapódik.     ***     Madárként vívódó szárnyamholnapba fordulássaltavaszhoz érne.    

Vers

Els? csók

Karomban pillesúly,selyemujj,bársonyajk. Agyamban forgatag,fénysugár,kis zavar,kis halál. Mély sóhaj,ölelés,tétova ujjak arcomon, bizalom, ?rület.Zavart mosolytszült a csend.

Elbeszélés

Lapis philosophorum

ââ?¬ÂA bels? er? ragyogó gyémántja a szenvedés ólmát éberség-arannyá változtatja.ââ?¬Â     Talán mindig is úgy volt, talán világra kerülésem els? pillanatától kezdve úgy volt, hogy két eszmény vonzott módfelett. A csillogó – vagy nem csillogó, hanem épp opálosan fényl? [… Tovább]

Média

Kire bízzam

(meghallgatom) Ha nem vagy, a titkot kire bízzam? Milyen hazába, kinek írjam? Milyen motetta szent hevére, Milyen ezüstbe fürdő éjre, Milyen barbár, durva szavakra, Lódobogásra, lélekharangra, Milyen vajúdó állati testre, Milyen villámra, fergetegre, Milyen ugarba vetett magra, Milyen vulkáni tűz-salakra, [… Tovább]

Vers

Figyelmetlenségeim ( I.)

      Visszatérnek a képek, valahányszor az ősz szemébe nézek. Összehúztam a gazt, avar kavargott gereblye fogsorán. Nem vettem észre a bajt kerti munkámnak során. Pedig azóta gyakran eszembe jutnak szorgalmam kihalt házai, Ahogyan figyelmetlenségem miatt elkezdtem Istent játszani… [… Tovább]

Mese

Dalocska

“Jer hát,párom, vigadjunk, Virágos a kedvem,”   Hej, virág, viola, Van-e néked párod? Nincs nékem, nem is lesz, Még ezen a nyáron!    Hej, szép virág, viola, Lennék én a párod, Reggelig forgatnálak, Hogyha te nem bánod!   Jer hát, [… Tovább]