Vers

Istentelenül

Csendből építettél hegyeket, most alattad hallgatnak  a szétzúzott kövek. Könnypocsolyában fuldoklik a nap, és én lépek, megyek, kapaszkodom, kezemben szétporlad a múlt. És én csak csúszok, zuhanok, szárnyatlan repülök nélküled. Álmodok sohaveled pillanatokat, hisz fenn a magasban nincs már idő [… Tovább]

Vers

Skizofrénia

  Belém költöztél. Fogva tartalak. B?rödbe ásom puha ujjamat. Azt hitted, eljátszol velem, Szorít a fal, mélyül a verem. Zokogsz a feszül? b?r alatt, Szabadítanád ki magadat, Mennél, keresve új utat, Szemed vakító fényt kutat.   Sietnél bel?lem, nincs kiút, [… Tovább]

Vers

rülök, hogy

Kísérleti szöveg: szembe-vers       Örülök, hogy írsz és élsz, és nem kevered össze a kett?t, mint ahogy, ha rám nézel, nagyjából engem látsz, és nem azt a felfújt hólyagot, akit fölöttem láttak egyesek, és én sem azt a [… Tovább]

Vers

Most, hogy így végre

kép: Fujiko Nakaya Most, hogy így végre egyedül maradtam,csak szobrok és madarak néznek le rámaz esti utakon, súroló fénnyelfürdetve arcomat, egykedv? szemem. Néma szobrok. Szép arcukról lekopottaz aranypor, de mosolyuk még ragyog,régi tökéletességük töredék,darabokra esett, mi egy volt egykor. Mozdulat [… Tovább]

Vers

Birsalmafa-nász

    Birsalmafa tetejében szarvasbogár udvarol, egy szemtelen  légypalánta éppen arra kóborol. Nem tetszik a legyecskének ez a meghitt pillanat, nagyot dobbant a lábával, azután meg elszalad. Hírül adja, amerre megy, mit látott az ágacskán Kinevetik a felnőttek: Mi van [… Tovább]

Vers

Én csendet akarok

      tantál éhes zilált világ             koltant zabál            sok apró pigmeus váj a kahuzi hegy tövén kövén             gurnya dombon             reszketeg ezüst fény asztagba rakva     es?erd? fáin megfolyt tinta  trópusi ?s er?  indigó ágyékköt?             tantálból terminátor csillagnyi csip és zsivaj marok              én csendet akarok

Elbeszélés

Jácint és Ibolya

  Nyitány: a halál Kék villanás volt csupán és sárga dörrenés, fekete robbanás: aztán a csönd, a mélységes mély. A fölkavart, meggyalázott erdei út újra hallgatott, fülelt. Az erd? megrémült fái ágaikkal kapaszkodtak az égbe, és utat nyitottak a távozónak [… Tovább]

Elbeszélés

A hullámvasút II.

A külföldi t?ke …       Béla – saját bevallása szerint – négy nyelvet beszélt anyanyelvi szinten, kett?t pedig kicsit döcögve.     Ezek sorrendben: észak-, kelet-, dél- és nyugatmagyar, a két kicsit döcög?s pedig az ó- és az újmagyar [… Tovább]