Csak a szerencsének köszönhet?, hogy nem semmisült meg a világ leghíresebb és legértékesebb festményeinek egyike, a Mona Lisa. Leonardo da Vinci munkájára egy éjen át zuhogott a víz 1963-as, Metropolitan múzeumbeli bemutatóján, számolt be az Art Newspaper.
Pedig a francia és az amerikai állam is megtett mindent a m?kincs védelmében. A festményt egy luxushajó szállította keresztül az Atlanti-óceánon. Egy speciális tartályban helyezték el, amely fennmarad a víz tetején, ha a hajó elsüllyedne.
Amerikába érve a Mona Lisát titkosügynökökkel körülvett rend?rök szállították a washingtoni Nemzeti Galériába, ahol Kennedy elnök és felesége leplezték le.
A festmény ezek után felfegyverzett tengerészgyalogosok kíséretében utazott New Yorkba, hogy aztán a Metropolitan múzeumban néhány hét alatt több mint egymillióan nézzék meg.
Majdnem tragédia
A kis híján tragédiába torkolló eset egy éjjel történt. A balesetr?l évtizedekig csak néhány ember tudott, míg a napokban meg nem jelentek a múzeum igazgatójának, Thomas Hovingnak a visszaemlékezései.
Hoving, aki 1963-ban a múzeum középkori részlegét vezette, egy reggel a múzeum jól ?rzött raktárszobájába sietett, hogy megnézze a közelmúltban vásárolt, 12. századi, angol elefántcsont keresztet. A szobában ?rizték a Mona Lisát is, ahol rémült kollégákkal találta magát szemközt.
„Beléptem [a raktárba], ahol Murray Pease-t, a restaurátori osztály vezet?jét, és az asszisztensét, Kate Lefferts láttam, továbbá néhány Louvre-ból érkezett szakembert, akik törölköz?kkel rohangásztak a kép körül.” – emlékezett vissza Hoving.
„Senki nem tudja miért, de az éjjel beindult az egyik, plafonon elhelyezett t?zoltószerkezet, és eláztatta az elefántcsont keresztet és a Mona Lisát is.”
Leonardo da Vinci, 1452-1519
Mona Lisa (La Gioconda), (ca. 1503-05)
Oil on poplar wood
77 x 53 cm (30 3/8 x 20 7/8 in.)
Musée du Louvre, Paris
Az ?rök, akik egy fekete-fehér monitoron tartották szemmel a festményt, nem láthatták a vízsugarat a szemcsés képen.
„A Mona Lisának nem lett semmi baja. A Louvre illetékesei mondták, hogy a kép elé helyezett vastag üveglap es?kabátként m?ködött. A balesetr?l pedig soha nem beszéltünk nyilvánosan” – mesélte a szemtanú.
A Metropolitan múzeum nem kommentálta a történetet.
Egy londoni restaurátor, Henry Gentle szerint a vízsugár hatása katasztrofális lehetett volna. „A festék felpúposodhatott volna és instabillá válhatott volna. A kép egésze kerülhetett volna veszélybe, függetlenül attól, hogy vastag lakkréteg borítja, vagy sem, vagy hogy mennyi ideig van kitéve a víz hatásának” – nyilatkozta a szakért?.
„Történnek ilyen dolgok a múzeumokban” – jegyezte meg az azóta nyugdíjba vonult igazgató.
A Mona Lisának egyébként nem ez volt az egyetlen kalandja. A legismertebb eset 1911-ben történt, amikor a Louvre egy alkalmazottja ellopta a képet, és csak két év múlva találták meg, amikor megpróbálta eladni egy régiségkeresked?nek.
Forrás: index.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
