Vers

jazz

“kotta nélkül játszom az életem” (Adamis Anna)     bárcsak kezedbe helyeztem volna sorsom ahogy hosszú életvonalad tenyerembe simult centiméterben mért lélekkel mormol halott imát a múlt ahogy részvétlen jelenbe fordul  

Vers

Szalmakalap alatt álmodom

  Ülök a medence szélén. Illatkavalkád kúszik felém, Lábra kap kósza gondolatom, A víz ezüst tükröt tart elém.   Hűsítő permettel játszik a szél. Temperamentumos dallam kísér, Tüzes, latin zene szól valahol, Szamba ritmusára kész a koktél.   Szalmakalap alatt [… Tovább]

Mese

A szú

Volt egyszer egy szú,  Sosem volt szomorú. Mindent vidáman rágott, Asztalt, széket, lapátot.   A szekrényt nagyon szerette, Alig várta, hogy leszálljon az este, Teli hassal nekiesve, „Azt” desszertnek ette.   Nagy mohósága bosszulta magát, Jól elrontotta ?kelme a hasát. [… Tovább]

Vers

Emlékeznek rád…

– nyakszirtemen édes szádtól borzongó pihék   – fotelodbantestsúlyodtól süpped? nyomokemlékembentérdenülve tündéred vagyok – nyakszirtemen édes szádtól borzongó pihéknem feledikkedvesemnek hozzámsz?tt szívét – asztallaponmúlt porától belepett lapokkézírásod?rzi hangod: nem lehetsz halott    

Novella

A vágy

Az ódon, elhagyatott kastély táncterme egy alig észrevehet?, süllyed? mozdulat követeztében szülte meg ?t. A repedés óriásit ásított, majd álmosan körbepillantott, hová is került. Nem sírt. Amint körbekémlelt észrevette, hogy ? bizony egy plafonon megszületett apró kis repedés. Hiába, a [… Tovább]

Vers

Már tudom

  Már tudom, A túlsó part is kietlen, A vágy ?zött, Ahogy felé siettem, Elhagyva id?m, S dolgaim javát, Kisemmizettként Lestem szavát, És megtaláltam Újra önmagam.

Vers

Séta

a gesztenyesoron…*   Gesztenyefák terméséért ég nyáron át sok gyertyavirág, mint rég, azon év nyarán, mikor vártalak… ősszel majd reped a tüskés héj, gesztenye születik.   Az a csoda már csak emlék, a kis termések színét hajad idézi, gondolok a [… Tovább]

Kisregény

Képfecskék III. rész

néletírás       Apa, apakép. Ez is hiány az életemben. Egy id?ben könyvet szándékoztam írni, emlékm?vet állítani a hozzám legközelebbiek egyikének. Tervem felszívódott, szétment az id?ben; lekötöttek a megélhetés gondjai. Maradtak azonban feljegyzések, versek, emlékek.    Apámat mindenki ismerte a faluban.    [… Tovább]

Vers

Sérvem

    Harminc évem ténytengerén halászva hálómban annyi kedv kopott, szakadt szákomnak mosolya mégis ezernyi fájdalmat fogott.   Születést – halált eleve rendeltek nekem, a legfájóbb kín is megbékélt velem. Hullámzó csónakomban gerincem tánca járt, korai még nekem lassú törése [… Tovább]