Az ódon, elhagyatott kastély táncterme egy alig észrevehet?, süllyed? mozdulat követeztében szülte meg ?t. A repedés óriásit ásított, majd álmosan körbepillantott, hová is került. Nem sírt. Amint körbekémlelt észrevette, hogy ? bizony egy plafonon megszületett apró kis repedés. Hiába, a [… Tovább]
Még egyszer végigpillantott magán a tükörben. Mid?n mindent rendben talált, fogta fekete eserny?jét, és elindult. Albert bácsi talpig feketében bandukolt az utcán. Fekete, hosszú kabátját el?z? héten hozta el a tisztítóból. A nadrágján az él oly egyenes és pontos [… Tovább]
Ezt a napot leginkább átaludnom kellett volna, pedig még csak most kezd?dött el. Amikor hajnali hat órakor megcsörrent a vekker, alig bírtam elhallgattatni. Kóváloygva, kalimpáltam a kezemmel az éjjeliszekrényem felé, hogy végre lenyomjam az átkozottat, de nem sikerült. Kénytelen voltam kinyitni [… Tovább]
Kaszáját a bal kezében tartva és maga mellé támasztva, unottan körülnézett. Egy valamikori város határán álldogált, és belebámult az üres, sivár és kietlen területre. Az egy-két megmaradt romos épület kísértetiesen magasodott az ég felé, egy rég elmúlt világnak állítva emléket. [… Tovább]
Lassan osont a falak között, akár az árnyék. Szorosan tapadt az épületek falához. Úgy suhant saroktól sarokig az éjszakában, mint a bagoly: észrevétlenül, csendben. Lopni indult. Kezd? volt, de nagyon elszánt. El fogok kárhozni! – gondolta magában, miközben felnézett [… Tovább]
A felkel? nap hirtelen ömlött be a konyha ablakán. A széles fénysugár a leveg?ben úszkáló kis szösz, por és egyéb szemcséket meg-megcsillogtatva szétken?dött a viszonylag tiszta padló sárga taposóján, a kékesszürke konyhapulton, és a mosogatón. A csapon egy vízcsepp érlel?dött. [… Tovább]
A palánkkal elkerített parkoló el?tt állt, leállított motorral. Várt, hogy végre kinyissák a kapukat, leparkolhasson, és megkezdhesse a mindennapiságokat az irodában. Kezében a notebook-táskájával a szokásos eljárás szerint el?ször a szokásos boltba ment, hogy megvegye a szokásos reggelijét, valami sonkás [… Tovább]
Eszeveszett rohanásba kezdett. Csak el?re nézett, összpontosított, minden mást kizárt az elméjéb?l. Koncentrált. Semmi sem zavarhatta meg. Szédít? sebességgel rohant be a féregjáratszer? alagútba. A többiek a nyomában jártak. Egyetlen cél létezett: els?nek lenni! Els?nek lenni bármi áron! A járat, [… Tovább]
Óvatosan, lopva settenkedett ki a sarok mögül. Er?sen figyelt, nem akart áldozat lenni. Észrevétlennek kellett maradnia, ebben segítette valamelyest a koromfekete éjszaka, amit néhol fel-felhasítottak a ragadozók szemeinek lidérces fényei. A fiú gyorsan mozgott, nem volt idegen a terep számára, [… Tovább]
Sietve gyalogolt a járdán, de nem rohant, nem volt értelme. Apró, folyékony, csillogó ezüst lövedékek el?l menekült. Nem volt semmi, amivel védekezhetett volna. A lövedékek egyre-másra eltalálták. Olyan s?r?n záporoztak rá, hogy szinte teljesen bevonták a fiút, aki úgy nézett [… Tovább]
