Vers

Aludj csak szépen

Ahogy segélyforintok alkotják Ideológiák járókeretét, Úgy a folton-folt óhajtómondatok A magyarok sóvár nemzetét. Tékozló becsület hívsága közt Ráncaim mind kisimultak, Roskatag jelenből remél a jövő, Vagy másítaná a múltat, Kölcsönkenyér katonáim Szikkadt morzsaezredek, Táplálj te ostoba kéz, Kapzsi éhemet el [… Tovább]

Vers

Amikor nem

    Amikor nem kell bizonygatni. Imádni sem kell, mint egyedülit. Nem kell halandónak lenni, amúgy is hitele van az embernek a másik ember el?tt. És érzéki, már az is, ahogy gondol rá, ahogy nézi, tapintja, szeretné, akarja vagy nem akarja. [… Tovább]

Humor

Noteszemből

Néhány kedves emlék… *   Október 20-a délelőtt az ’56-os forradalom jegyében zajlott. Rövidített órákat tartottunk, hogy azután részt vegyünk az ünnepi megemlékezésen. Harmadikosaimmal rászántunk egy órát, hogy legyen fogalmuk róla, mit is ünnepelünk, mire készítettük a sok kis zászlót. [… Tovább]

Novella

Köszönjkisfiam!

Amikor sétál az szül? a kisgyermekkel, s találkozik – a gyermek számára – idegennel, 99 százalékuknak els? dolga, hogy azt mondja: “köszönjkisfiam!” Itt az érem másik oldala, hogy ezt egy kisgyermek miként éli meg!     Samuka nem akármilyen gyermek [… Tovább]

Egyéb

Napi mozaik 9.

*     Amikor az első neandervölgyi Don Quijote hazacibálta a fél mamutot, hogy az asszony kedves legyen vele, akkor vesztek el a férfiak igazán. Azóta mamuthús hiányában rengeteg férfi jár az ABC-be kis kosárkával, mint anno az a Piroska nevű [… Tovább]

Egyéb

A RIGÓ

    Gyerekeink elköszönőben voltak. Az autós emberek szokásos sietségével készül?dtek, már az ajtóban álltak, amikor eszükbe jutott a permetező. A hosszabbított permetezőszár még hiányzott. Hogy segítsek nekik, ennek keresésére indultam a fészer felé. Az eresz alá felkötözött, „majd még [… Tovább]

Kisregény

Anda – VIII.

* VIII.    A taxis, mintha csak értette volna a beszélgetést, a repülőtérre vezető útra kanyarodott. A Mercédesz a nyomukban haladt. Éppen időre értek ki. – Itt a címem – adott át egy névjegykártyát Wolf Andának. – Ide írom a [… Tovább]

Egyéb

Egy antológiáról III.

GÁL TAMÁS   1951-ben Dunaföldváron született, ma is ott él. 1976-ban történt balesete óta rokkantnyugdíjas. Szakmája növényvéd? üzemmérnök. 2004-ben jelent meg Úton, majd 2007-ben Létünk ösvényei címmel (B. Menyhei Máriával közös) kötete.   SORSTÁRSAIM   Van bennünk akarat! A halálban én [… Tovább]

Vers

Vágytitok

2009. I. 17.     Ahogyan új életre sarjad a mag, S virágba vonják magukat a gyümölcsfák, Ahogy felszépíti fátyol-keblét minden virág, Ahogyan csábítja csillámmal a csillagokat, S fénye manna-ned?vel vonja be arcomat, Ahogyan a szirmok belseje bibe-vágyat lehel, Úgy [… Tovább]

Elbeszélés

Egyszer: volt

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öregecske Koldus. Olykor (egyszer) volt, de aztán inkább nem volt: legtöbbször inkább nem volt. Nagyon különös koldus volt ez a mi Koldusunk, mert sem pénzt, sem ételt, sem italt, de még füstölnivalót [… Tovább]

Vers

El nem küldött levél

egy papírfecni hátuljára   Azt hiszem, beléd szerettemezen a csendes hajnalon.Nem tudom mit,és hogyan kéne tennem,csak sort, sor alá tapogatvafirkálok itt a homályban,fél spicces mámoromba’.Minden beszélgetésünkfélig öröm csak.Magamat tépem föl,minden új mondatért,hogy fent tartsam érdekl?désed,hogy még foglalkozz velem,hogy ne menj [… Tovább]

Vers

Árnyak

    Üres csend méláz szobám falán, lassuló árnyakba öml? hallgatag homály. Reszketve bújnék beléd, de kihunyt fények helyén sötétbe enyész? vonásaid rejt?zködve néznek vissza rám. Már nem intek feléd. Kiszáradt szemem a múltra hunyom, fagyott lelkem mélyén utolsót dobban [… Tovább]