Vers

Kép

3 3     * * *   szemedben  vagyok remeg?  pillantásod magadhoz  ölel   *   utolsó  szavak értelmük  szádon  maradt örök  titokként   *   kézmozdulatod retinámba  íródott utolsó  emlék   * * *    

Novella

Az akváriumban

  – Jónapot kívánok!– Jónapot kívánok!– Ön az a tudós hal, akir?l annyit hallani?– Én vagyok. Megtisztel a figyelmével.– Nem tesz semmit. Nem magyarázná el az elméletét? Sajnos nem értettem igazán.– De, szívesen. Látja maga körül ezeket a vízmolekulákat? Látja [… Tovább]

Kisregény

Anda – VII. rész

*   VII.   Késő éjszaka volt, mire befejezte a hosszú levelet. Háromszor is átolvasta, mire megfelelőnek találta az elküldésre. Belelapozott még pár osztrák újságba, hátha felfedezi az őt érdeklő cikket, de nem talált semmi ilyet. Beállította mobilján az ébresztőt, [… Tovább]

Egyéb

Empátiám

    empátiám miatt most nem vagyok nem én vagyok de akkor                                                        … ki is vagyok?                                                                                          te vagyok ? vagyok én sehol sem vagyok zúgnak a fejemben búgnak súgnak hallom …hallom? semmi kétség élek alkalomadtán én is bábú [… Tovább]

Esszé

Egy antológiáról II.

BOGNER GYULA   1901-1993. Budapesten született, apját nem ismerte, anyját hat évesen elveszítette. Keresztapja nevelte. Polgári iskolát járt. 1918-ban esztergályos szakmát szerez. Tanoncként kapcsolatba került az ifjúmunkás-mozgalommal, ett?l fogva mozgalmi, és szakszervezeti életet él. Szenvedélyes természetbarát. Olvasmányai hatására kezd írni. [… Tovább]

Vers

Anya vagy?

…amikor elhagyja gyermekét egy újabb férfiért…     Anyaként már nem találkozhatsz a mindent elsöprő szerelemmel. Ha mégis összefutnál vele, kérdezd meg magadtól: Anya vagyok? Ha a válasz Igen -, akkor hidd csak el nekem, nem egy mindent elsöprő szerelemmel [… Tovább]

Vers

Hajnal-óda

  Ha majd megtanulod a madarak hangtalan szárnycsapását, és velük szállsz a végtelen kékbe, akkor…   Ha majd meghallod a homokszemek világot kettéroppantó némaságát, hol lábnyomod követve már csak elmosódott Fény lépeget, és a búvó hajnal teríti mezítelenséged elé rőt [… Tovább]