Vers
Gondolatok
Talán én vagyok, aki nincsen, Aki nélkül ugyanaz minden. Talán én már csak egy név vagyok, Amit bárhova leírhatok. Talán csak egy szám a sok között, Képen egy arc a másik mögött. Talán képzelet által lettem, [… Tovább]
Nap: 2009.05.15.
Vers
Keresés
Honvágyban égve itthon, Elrepedt fazekak között,Hol az illat rég elszökött,Ott keresem én magam.Még nincs bennem a szinkron,Nem értem saját szavam. Névmás, csak ha nincs más. Az ott és az én értelmileg nem kell, ritmikailag helyén van, most ne [… Tovább]
Esszé
Egy antológiáról
A 2007-es év végén jelent meg a Siketek és Nagyothallók Szövetsége (továbbiakban: SINOSZ) kiadásában, a SINOSZ fennállásának 100. évfordulójára a hallássérült költ?k antológiája, MADÁRHARC címmel. A kötet el?szavát, a szerkesztési munkákat, illusztrációkat Dudás Sándor végezte. Részletek az El?szóból. [… Tovább]
Vers
Az átnövés meghökkenése
Itten ez van, és ottan amaz.Itt értem ezt, és ott tudom azt.Itt ez egész, és teljes az ott.De mér’ nem vettem észre vajon,mekkora hiány, micsoda vágy:ami innét n?, tart odaát.Ha jól látom, se itt, ott se még,de mégis [… Tovább]
Kisregény
Anda – VI. rész
* VI. Mikor végre belépett a saját lakásába, egy furcsa, de jó érzés kerítette hatalmába. Másnap reggel gyorsan rendbe hozta magát, sietett az egyetemre tájékozódni. Nemcsak felvételi ügyben, hanem itt volt ingyenes internet hozzáférés. Egy bécsi újság szerkesztőségi [… Tovább]
Hírek
Május és a fagyosszentek
Május – Pünkösd hava – Tavaszutó – Ã?Âgéret hava – Borjútor (Virágzó élet) hava A jó id? idén várat magára. Ráadásul a héten voltak a fagyosszentek, úgyhogy nem sok napsütésre számíthatunk. No, de kik is azok a fagyosszentek? És [… Tovább]
Vers
Töm? tér
*Töm? tér-A mai Kossuth tér neve 1853. és 1898. között. látófát a töm? térre lecsonkolt ágai hegyére verjen fészket a vezér kolomp fürkészni a véget de mi végett ha gulya széled s billog rajt tagadva kinek a jószága megtagadva szélnek eresztve akkor mi végett abrakos tarisznyát [… Tovább]
Egyéb
.
. .
Vers
Szerelem?
Ködbe fúlt, részeg éjeken könnyezve, kiáltva kell nekem. Rég megunt játékként tépve szét életem zálogát, bélyegét. Jéghideg, józan hajnalonszázszor elsuttogni: akarom. Szirmokat tépkedni szüntelen.Szeret? Nem szeret? (félelem) Ködbe fúlt, részeg éjeken,ezerszer, örökre kell nekem!
Vers
Marasztaló, hívogató, csalogató
Nem tudom, id?ben szólok-e – kétszázkilencven jégverte nap után -, hogy ne menj túl messzire, hogy szükségem lesz még rád, és hogy – talán – szükséged lehet rám. Ládd, tavasz van, majd j? a nyár: ne menj el örökmesszire! Szükségem [… Tovább]
Vers
Vadászat
2006. II. 10. vadra les? szemek köztszikra ténferegliheg az ?siszenvedély –a hús, a vér…villantja zápfogátaz ugrani készemberállatcsörgedez neszez?lelkiismeretlenség.