A jó id? idén várat magára. Ráadásul a héten voltak a fagyosszentek, úgyhogy nem sok napsütésre számíthatunk.
No, de kik is azok a fagyosszentek? És f?képp miért hoznak hideget a népi bölcsesség szerint?
Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.), vagyis a fagyosszentek a kertek rémei, hiszen olyan hírben állnak, hogy a lassan és fokozatosan meleged?, csaknem nyári id? után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez. Idén ez az ismételt leh?lés még el?bb kezd?dött, de most már a fagyosszentekig nem is várhatunk javulást. De vajon miért? És honnan jött ez a népi bölcsesség, miszerint Pongrác, Szervác és Bonifác fagyokat okoz?
A szentek legendája és az id?járással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szunyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évr?l-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus 1981: 53). Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Sándor M. 1976: 223). Nagydobronyban úgy tartották, ha fagyosszentekkor nagy a hideg, akkor rossz termés várható. Zagyvarékason úgy vélték, ha fagyosszentekkor nincs felh?, akkor sok bor lesz (Pócs 1964: 33). A Drávaszögben, Vörösmarton err?l regula szól:
Sok bort hoz a három ác,
Szervác, Pongrác, Bonifác,
Ha felh?t egyiken se látsz!
(Lábadi 1988a: 300)
Ferencszállási mondóka, ugyancsak a sz?l?vel kapcsolatos:
Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,
Hogy a szöll? e ne fagyjon füstöljetnek kendtök!
Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következ? Zsófia is hozhatott fagyot. Ipolybalogon mondogatták
Pongrác, Szervác, Bonifác,
Zsófia is lehet gyász.
(Csáky 1987: 149)
A földm?vel? munkában a fagyosszenteket többnyire megvárták, és csak utána ültették az uborkát, babot, paradicsomot.
Már a régiek is megfigyelték, hogy ez a három „jómadár” könnyen visszacsalogathatja kertjeink rémét, a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben, s?t még a sz?l?-gyümölcs ültetvényekben is. Ráadásul az agrometeorológusok kutatásai alapján tényleg bebizonyosodott, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphit nem légb?l kapott állítás.
Alapja az, hogy május elején nagy a valószín?sége a sarkvidéki hideg légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült id?nek és az er?s éjszakai leh?lésnek. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul el? ilyenkor er?s leh?lés, mint ez id?szak el?tt és után. Természetesen az is el?fordulhat, hogy éppen ezek a hónap legmelegebb napjai, vagy el?tte, illetve utána köszöntenek be fagyok, er?s leh?lések. Éppen ezért nem szabad pontosan a nevezetes napokhoz ragaszkodni, már csak azért sem, mert ez a hiedelem is nagyon régi kelet?, valószín?leg még a naptárreform el?tt keletkezett.
A fagyosszentekhez köt?d? hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi – még a Julius Caesartól származó – naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ett?l kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek id?járási szabálya viszont – Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz köt?dve – május 12-14. maradt ezután is.
Gyakran lehet hallani (például ebben az évben is), hogy „korán jöttek az idén a fagyosszentek”. Az el?bbieket figyelembe véve tulajdonképpen május els? napjaiban van a rendes idejük. Az éghajlati statisztika is több fagyesetet mutat ki erre az id?szakra, és jóval kevesebbet a fagyosszentek tényleges napjaira.
A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szentélet? férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ?k haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évr?l évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok fájdalmat okozva ezzel az embereknek. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis ha kisüt a nap, b? termést hoznak a sz?l?sgazdáknak.
Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ugyanis van még egy: Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség köt?dik. Az orvosokon kívül a sz?l?sgazdák is figyelték az Orbán-napi id?járást, mert „ha Orbán nevet, a sz?l? sír” vagy egy más megfogalmazás szerint: „savanyú lesz a bor, ha Orbán napja es?s, édes, ha tiszta az id?.” Egészen távoli prognózist mutat az a népi jövendölés, amely szerint „amilyen Orbán napja, olyan lesz az ?sz”. Felhasználták ezt a napot termésbecslésre is, mert „ha Orbán napja szép, úgy b? lesz az esztend?”.
Népi mondóka
Orbánnak a napja hogyha fényes,
A vincellér mint a páva kényes.
Mint az áldozócsütörtök
Olyan lesz ?szi id?tök.
Pünkösd-napi esésre
ne várj áldást vetésre.
Május hava h?vössége
A gazdának üdvössége.
A négy fagyosszent tehát könnyen elronthatja a szép májusi napsütésünket. Na, de bánkódásra semmi ok, hiszen a nyár melegét nem befolyásolják.
Forrás: sulinet.hu, mek.niif.hu
Szent Flórián napja (május 04.)
Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12.)
Nepomuki Szent János emléknapja (május 16.)
Áldozócsütörtök (május 21.)
Orbán napja (május 25.)
Margit napja (május 25.)
Pünkösd (május 31.)
(részlet)
Fagyosszentek
A hagyomány szerint Pancratius és Bonifatius ókeresztény vértanú volt (†304, illetve 303), Servatius (†384) Rajna-vidéki püspök. (A Rajna melléke híres borvidék!) Beszél? nevük jelentése nem ad támpontot, sz?kszavú legendájuk sem igazít el. Ünnepnapjuk dátuma és az a tény, hogy kitalált személyek (az egyház is törölte ?ket a naptárból), viszont segítségünkre van. A „kísérteties” Lemuria ünnepet a rómaiak május 9., 11. és 13-án tartották. Az ünnepségsorozat, mely a közbees? napokat is beárnyékolta, a holtak ártó szellemeinek kiengesztelését szolgálta. Mivel a Lemuriát amúgy is a termésért való aggodalom tette komorrá, nem lehetetlen, hogy a három jelképes szent alakjában a hagyomány szívóssága folytán a lemurok kísértettek.
.
Forrás: jelesnapok.oszk.hu
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
