Nálunk az úgy van, hogy a szeptember a hányós hónap. Tizennégy születésnapot ünneplünk ilyenkor. Ritkán süllyed abnormálisan magas véralkoholszintünk az átlagos alá. Szeptember közepe a legjobb, három születésnap van egymás után, szépen libasorban. A húgomé, az enyém és a nagymamáé.
Ilyenkor mindenki kivesz egy hét szabadságot, összecs?dítjük a népet, megsütünk egy ökröt — vagy a szomszédot, mert mindig akkor füstöl valamit a kertben, mikor a frissen mosott ruhát teregetném — és két-öt napig regenerálódunk utána.
A kolis verzió kicsit másképp zajlik, de err?l majd lentebb. A legnagyobb hiba az volt, hogy két liter házi pálinka oltotta a szomjat. Több hiba is akadt, de utólag már könny? okosnak lenni, míg az embert jól szájba nem veri valaki.
A tegnap estér?l foltjaink vannak, de sok folt sokra megy, összeraktuk nagyjából az eseményeket. Rengeteget ittunk. Ami engem illet, én öt évre visszamen?leg. Három szóban összefoglalnám: jó parti volt! Éjfélre nagyjából bárkit eladhattunk volna a szervkeresked?knek.
Azért reggel tágra nyílt szemekkel csodálkoztam magam köré, és átvillant az agyamon, hogy ez nem is a mi szobánk. Amilyen harci állapotok uralkodtak, mintha két disznó tanyázna ott állandósult jelleggel. Pedig csak húsz ember ünnepelt egy huszonegyediket.
Attól eltekintek, hogy másfél centis sárréteg borította a padlót, mert húsz ember, az mégiscsak húsz ember, és a padló arra való, hogy járjunk rajta. DE: a kilincsre valaki rászúrt egy szelet tortát, tetszése jeléül remélem, a három méter magasan lév? csillár valami okból kifolyólag vastag WC-papír borítást nyert, egyébként, nem tudom, hogy oldható meg a kivitelezése, mert pár tucat féldeci után az ember kissé imbolyog a létrán, de nekünk létránk sincs. Hosszú id?be telt, míg kebelbarátosnémmel levarázsoltuk onnan. Mellékes.
A h?t?ben lév? többi tortára valaki jelent?s réteget kent tört krumpliból, négy sarkába egy-egy csirkecombot szúrt, és pirospaprikával rávéste a battameg szócskát. Ennek a tettesére kíváncsi lennék, nem megtorlásból, csak gratulálni szeretnék. De komolyan. Különben is, a Názárovics krumplija, nekem nem mindegy?
Tovább: A szobaajtó bels? oldalára alkoholos tussal valaki illetlen szavakat írt, vagy négyszázat. Örülök, hogy legalább nem kívülre, mert magyarázkodhattam volna az igazgatónak reggel. A fürd?szobában, kérem szépen, érdekes látvány fogadott, mintha valaki zuhanyzott volna, csak a tusfürd?t a csempére kente. Nem baj. Úgyis koszos volt már. A WC-kagylóban volt egy fél pár fekete férfizokni, olyan negyvenesre saccolom a méretét, a tulajdonosának üzenem, hogy ne jelentkezzen érte, mert nem ?riztük meg.
A felmosóvödörben krumplilevest véltem felfedezni, két opció t?nik fel a színen, vagy ott tartjuk mostantól, vagy pedig valaki el?z?leg megette, csak utána meggondolta magát.
És valaki belehányt az új cip?mbe. Szerintem indokolatlanul. Hála az égnek csak a balba, legalább a jobbat még tudom hordani.
A másnap reggel a többségnek és a kevésbé tapasztaltaknak szerintem hasonlóképpen kezd?dött, színes ásítással a WC-kagylóra borulva.
A disznóólból három és fél óra kemény munkával varázsoltunk újra szalonképes lányszobát. Köszönöm, hogy kényes helyekre nem hányt senki, billenty?zetre, párnára, h?t?be, ilyenek!
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Hájas Csilla
