Csillag Endre : Zala „gyöngye”

Emlékek felidézése, és Kiss Laci figyelmébe:

Özvegy Darázs Döme Dánielné, született Darázs Dóra mélyhegedűt megszégyenítő alttal döngött, döngicsélt, miközben önfeledten dézsmálta a Zala Gyöngye ritkás, nagy szemű fürtjeinek azokat a bogyóit, amelyek ki voltak repedve az elmúlt napok bőséges esőitől, vagy azokat, amelyeket a szorgos hangyanép már előbb kikezdett.

Nem mintha probléma lett volna csáprágóival bármelyik szemet megnyitnia, de ami igaz, az igaz, az érdemes özvegy jobban kedvelte az enyhén már erjedésnek indult, muskotályosan illatos példányok levét szopogatni. Ősei valaha présházak padlásán fészkeltek, ezért genomjában kitörölhetetlen nyomot hagyott az erjesztők kürtőinek lehelete.

A hölgyön – aki egyébként mit sem tudott özvegységéről -, frissen vasalt, sárga-fekete csíkos bugyogó feszült, és varázslatos hangjával, még a botfülűeknek is élvezhetően, néhány taktust dúdolt a Rigoletto tarantellájából, Liszt parafrázisai szerint.
El is csodálkoztam a hallottakon, miközben lecsaptam Döme Dánielt visszakézből, mert minden áron a fülembe akart szállni, amitől nem élhettem át maradéktalanul és kristálytisztán neje varázslatos áriáját. Hát, így lett őnagysága özvegy. Sajnáltam is a történteket, de a mintegy harminc százalékot kitevő szőlőveszteséget még inkább.

Beleeresztettem hát a metszőollót a lugas egyetlen Zala Gyöngye tőkéjének levélrengetegébe, keresse meg, és vágja le a fürtmaradványokat. Jóllehet a fürtök még nem igazán érettek, olyanok, hogy az egyenletesen sárgás, viaszos héjú bogyókon, valamiféle atavizmusként, lilás-barnás pöttyök jelennek meg, és a szemek húsa úgy roppan az ember szájában, úgy olvad varázslatos íz-harmóniába, mint kedvesünk csókja.

Ilyenkor az ember elfeledi, tavasztól nyár végéig, kora őszig, mennyit bajmolódik az egyébként nem túl érzékeny szőlőfajtával, hogy valamikor megsejdíthesse, milyen is lehetett az istenek eledele.
Mekkora kár, hogy a szerelemmel pont fordított a helyzet: előbb jön a csók, majd a rengeteg bajmolódás egymással!

Gondolom, Kiss Laci barátom keble dagad a büszkeségtől, hogy az ő szűkebb pátriájának „gyöngyét” istenítem. Bár, ahogy a rossz nyelvek sugallják, ő egykor az ilyetén gyöngyökből erjesztett nedű párlatára esküdött.

Legutóbbi módosítás: 2023.06.22. @ 15:35 :: Bereczki Gizella - Libra
Szerző Csillag Endre 195 Írás
Amatőr módon írogató nyugdíjas vagyok. Követek el verset is, de igazán a kisprózában érzem jól magam.